tévésmaci

A kaptató menyét  

  • tévésmaci
  • 2022. szeptember 14.

Film

Amikor Sztupa és Troché kimentek az őszi BNV-re, a parkolóból az A pavilon felé haladva Sztupa ájtatos pofával szagolt bele a levegőbe.

Van ezeknek a BNV-knek valami speciális illatuk, csak ilyenkor és csak itt érezni ilyet. Némán lépkedtek tovább az apró kavicsos járdán. Troché decens spéttel kérdezett csak vissza: van olyan nevű illat, hogy fenn az ernyő, nincsen kas? A pavilon központi kiállítóhelyén valami nagy muri készült. Szevasz, Misi, köszönt oda Sztupa egy tetőtől talpig blue jeansbe öltözött figurának, aki szakállas arculatán széles mosollyal integetett feléjük. Kedves ismerős, kérdezte Troché. Együtt voltunk kaszkások az Itt járt Mátyás királyban. Aha, nyilván. A paraván mögött Óvári et. várta őket, savanyú pofával pogácsát majszolván. Pogácsa, szendvics, kávé? Miért kellett kijönnünk ide, a világ végére? Nagy dolog van itt készülőben, történelmet írunk, legyenek maguk is a részesei. Most komolyan, ezért? Nem, dehogy. Közben megszólalt valami zene meg egy rádió- vagy tévébemondónő hangja, s Troché meglátta az előbbi Misit immár a léccel-szöggel eszkábált kifutón. Ja, történelmet, sóhajtotta. De Óvári et. nem zavartatta magát, s ugyanazzal a savanyú pofájával folytatta. Hallottak már a csoszogó magyarokról? A milyen suszter, kérdezett vissza Troché. Sztupa igyekezett értelmes arcot vágni, hátha megtud valami érdemlegeset is Óvári et.-től. Csoszogó magyarok, mondta az még egyszer. Felőlem szótagolja nyugodtan, vetette oda Troché, mert olyan beszédes napja volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.