Van ezeknek a BNV-knek valami speciális illatuk, csak ilyenkor és csak itt érezni ilyet. Némán lépkedtek tovább az apró kavicsos járdán. Troché decens spéttel kérdezett csak vissza: van olyan nevű illat, hogy fenn az ernyő, nincsen kas? A pavilon központi kiállítóhelyén valami nagy muri készült. Szevasz, Misi, köszönt oda Sztupa egy tetőtől talpig blue jeansbe öltözött figurának, aki szakállas arculatán széles mosollyal integetett feléjük. Kedves ismerős, kérdezte Troché. Együtt voltunk kaszkások az Itt járt Mátyás királyban. Aha, nyilván. A paraván mögött Óvári et. várta őket, savanyú pofával pogácsát majszolván. Pogácsa, szendvics, kávé? Miért kellett kijönnünk ide, a világ végére? Nagy dolog van itt készülőben, történelmet írunk, legyenek maguk is a részesei. Most komolyan, ezért? Nem, dehogy. Közben megszólalt valami zene meg egy rádió- vagy tévébemondónő hangja, s Troché meglátta az előbbi Misit immár a léccel-szöggel eszkábált kifutón. Ja, történelmet, sóhajtotta. De Óvári et. nem zavartatta magát, s ugyanazzal a savanyú pofájával folytatta. Hallottak már a csoszogó magyarokról? A milyen suszter, kérdezett vissza Troché. Sztupa igyekezett értelmes arcot vágni, hátha megtud valami érdemlegeset is Óvári et.-től. Csoszogó magyarok, mondta az még egyszer. Felőlem szótagolja nyugodtan, vetette oda Troché, mert olyan beszédes napja volt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
