tévésmaci

A zergekecske

  • tévésmaci
  • 2023. február 1.

Film

Amikor Sztupa és Troché a NATO ábécét tanulták, a kezdeti botladozó lépések után egy egészen speciális tolvajnyelv birtokosai lettek, köszönhetően a kis lépések gyakorlatának.

Az alapfokú stúdium a rendszámokra koncentrált, Sztupa és Troché mentek az utcán, s olvasták le őket a kocsikról. Tanulni nem sokat lehetett belőle, legfeljebb az automatizmust, hiszen kétbetűsek voltak csupán, a maszek autóké C-vel, a taxiké J-vel, az állami kocsiké A-val, vagy ritkábban B-vel kezdődtek, az R-es rendszám a rendőrségé, a H-s a néphadseregé volt, mentő az M, s talán T vagy valami más a tűzoltó. Tehát Sztupa és Troché átsétáltak a Szabadság hídon, s jött szembe egy Moszkvics meg egy Warszawa, Charlie November és Juliet Bravo. A Charlie Kilo a követségi járgányok rendszáma volt. Valójában csak annak lehetett örülni, ha véletlenül egy külföldi kocsi jött, de az sem volt mind jó, leginkább csak a nyugatnémet rendszámú; az osztrákot például a kalapjuk mellé tűzhették, a legtöbbjük Whiskey, és csókolom. De mondjuk, egy hamburgi rendszám eleve úgy kezdődött, hogy Hotel, Hotel, s még jött két másik betű is. Kicsivel tehát haladóbb szintnek hatott, amikor Sztupa megállt a Tanácsház tér Pest felé eső oldalán, s azt mondta, hogy Papa, Oscar, Sierra, Tango, Alpha… posta, tudniillik. S innen, a papázásból indult aztán a szótárkészítés, mert Troché legközelebb már csak annyit mondott, hogy elmegyek Oszi bácsihoz, megpróbálom visszaváltani a húszfilléres bélyegei­met, és felvet majd minket a pénz (Papa, Oscar ugyebár). A kezdeti szakaszban a papázás tarolt mindent, Budapestre például úgy utaz­tak, hogy megyek, és bekussoltatom a fatert. Mi van?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.