Visszhang: film

Tánc az élet

  • 2023. február 1.

Visszhang

Jó nézni ezt a filmet. Pedig sem az alaphelyzetben, sem a történetbonyolításban, sem a formában nincs túl sok eredetiség. 

Láttunk már ezer sportolót, artistát, harcművészt vagy éppen, mint itt: balerinát szembenézni azzal, hogy nincs tovább – egy súlyos sérülés véget vet nem csak karriernek, de a magabiztos identitásnak is. E zsáner minden toposza/kliséje megvan a drámai balesettől a következményekkel való keserű szembesülésen át a sikeres visszatérésig, ám a film mégis működik, mégis hat és ad, mert nem csak az ürügyként szolgáló történet síkján bomlik ki: a verbálisan megfoghatatlan lényeget eltáncolják. Az, hogy a Párizsi Opera (egyik) vezető táncosnőjét csakugyan a Párizsi Opera vezető táncosnője alakítja (Marion Barbeau sokkal jobb színésznek, mint más filmek dublőzzel támogatott színésznői balerinának) eleve hitelességet biztosít a karakternek. És tudható az is, hogy nemcsak ez az elképzelt, a sztori szerint konyhai kisegítőként elhelyezkedni kénytelen exbalerina, hanem a főhős maga is dolgozott és dolgozik az itt önmagát alakító Hofesh Shechterrel, a kortárstánc egyik legjelentősebb koreográfusával. Az ő társulatában nincs szükség a klasszikus balett ízületgyilkos formuláira, de nem csak fizikailag lehetséges a közös munka. A filmbéli Elise, kiszabadulva a klasszikus balett skatulyájából, a való világ valós kérdéseire reflektáló gesztikus kifejezés addig nem tapasztalt intenzitásában szabadságra talál. És, minden ellenkező tapasztalat dacára, neki(k) elhisszük, hogy „határtalan az élet”, hogy minden lehetséges.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.