Film

Egy szobalány naplója

Film

Célestine lehetne a franciák Édes Annája. Már azt leszámítva, hogy Anna épp nagyvárosba vettetett vidéki lány; ő meg Párizsból keveredik el vidékre, hogy a cselédszoba kulcslyukának nézőpontjából gyakoroljon társadalom- és osztálykritikát. Mirbeau regénye legalábbis így visz végig egy lány életének válogatott megaláztatásokkal teli napjain. Mégsem annyira a lelkierő útja ez, hanem a leépülő úgymond burzsoázia látlelete, illetve a francia néplélek montázsa. S csak úgy kiabál a feldolgozásért – sorolhatnánk is a számtalan színházi előadástól, de Buñuel filmje megkerülhetetlen. Benoît Jacquot nem csupán remake-et akar: mást és másként emel ki, mint a híres előd. Célestine-je elítélőbb és a sorsát transzparensebben gyűlölő alak; Buñuelnél ennél sokkal nehezebben értelmezhető figura. Bár van néhány visszautalás a maestro képi világára, de az erős képi mesemondás sajnos elmarad. Az atmoszférateremtő fények ugyan festőiek, de túlzott jelentéstartalommal nem szolgálnak.

Mindemellett a naplószerűség ábrázolása, az elbeszélés feltördelése markánsan megjelenik. Viszont a rejtett lelki terror lényegét, egyáltalán a mivoltát közel sem sikerült megragadni: amit Buñuel úgy érzékeltet, hogy magunk sem értjük, mitől olyan megrázó, tehát a nyomasztó, bizarr és alig észrevehető bántalmazások nüanszai itt gyakran didaktikussá válnak, s Célestine az egyik kihasználtságból a másikba sodródó figura marad. Szóval hiába lett színesebb, még így is szürkébb.

Forgalmazza az ADS Service

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.