David Cronenberg filmkészítői munkássága

Éljen az új hús!

Film

Teljes kört írt le a kanadai filmtörténet bizarr kinövése, David Cronenberg legújabb filmjével, A jövő bűneivel. Visszatért a gyökereit jelentő testhorrorhoz, kezdeti kísérleti filmjeihez, és egyben saját tematikai, formai memoárját is írni kezdte. 

A jövő bűnei nem simul már bele olyan kényelmesen a kortárs filmes ökoszisztémába, ahogy Cronenberg 80-as évekbeli munkái, de érezhető, hogy a „véres báró” a maga nyugtalanító, kissé anakronisztikus módján nagyon is követi a test, a környezet és a társadalom egybefonódó változásait.

Életműve szinte kínálja magát a kategorizálásra a maga jellegzetes zsánereivel (testhorror, pszichothriller, társadalmi szatíra), azok keverésével, a színészekhez köthető periódusokkal (Ronald Mlodzik, Viggo Mortensen és Robert Pattinson), a test és az elme kölcsönhatásának különböző megközelítéseivel (a testre kivetülő tudat, és a tudatot gúzsba kötő vagy épp felszabadító test). Ezek a periodikus változások könnyen elrejthetik a néző szeme elől Cronenberg nyilvánvaló monomániáját, a test mindenhatóságát. Nyilvános megszólalásaiban gyakran hangoztatja ateizmusát, de filmjeiből kiviláglik az anyag iránti fetisiszta csodálat. Ahogy fogalmaz, filozófiai árulásnak tartja a test megtagadását, amiért szerinte a zsidó-keresztény hagyomány is felelős, és amit számtalan filozófiai, vallási és művészi ág örökít tovább a mai napig. Filmjeiben tükröződik a transzhumanizmus és a poszthumanizmus eszmeisége. Hősei spontán és saját akaratukból is átalakulnak/alakítják magukat, fertőződnek és másokat is megfertőznek; a transzformáció, a betegség és a trauma Cronenberg számára pedig nem megoldandó probléma vagy katasztrófa, hanem az emberi létezés egy alternatív, olykor magasabb rendű formája. A kórokozókkal, gépekkel, állatokkal való egyesülés kitágítja az érzékelést és a tudatot. Számára minden ábrázolásra és vizsgálatra érdemes, ami a testtel történik: a roncsolás, az erőszak, a szexuális gyönyör és a mutáció; a szép és a csúf is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.