Film

Két világ között

60 éves A hosszútávfutó magányossága

Film

Társadalmunk egyre szélesedő látókörében a sport azon kevés témák egyike, amely nem igazodik méretarányosan a táguló világképhez, sem fényéből, sem fontosságából nem hajlandó veszíteni.

Olyannyira, hogy a sportfilm – legalábbis az a verziója, amelyik a társadalmi szakadékok fölötti távolugrást dolgozza fel – korunk „újonnan felfedezett” (bár teljesen soha nem elfeledett) műfaja. Az aszfalt királyai, A védő, Richard király, Nevem Zlatan stb. mind arról árulkodnak, hogy újra nagyüzemileg van kereslet az olyan kisemberből hőssé faragott figurák történeteire, mint amilyen A hosszútávfutó magányosságában is megjelenik. De ennyi idő után miért vágyjuk még mindig úgy ezeket a históriákat, amelyek legnagyobb hibáját – ahogy Maradona isteni kez(ezés)ét – még a kritikák sem tudják jó szívvel felróni? Mégpedig azt a hibát, hogy többségük egy kaptafára készült. Talán azért a jótékony félrenézés, mert ez a történetmesélés egyik utolsó verziója, amely disztópia nélkül képes egyenlőségről beszélni. És ahogy a szörnyektől rettegő gyermekeinknek elalvás előtt bizarr lényeket leküzdő hősökről mesélünk, úgy a sportfilmek egy olyan társadalom rettegéseire nyújtanak pillanatnyi gyógyírt, amely rémisztően híján van az egyenlőségnek.

A Smith família a háború utáni Anglia nyomorgó, munkásosztálybéli családjainak egyike vagy bármelyike. Az apa haldoklik, az anya nem túl nagy bánatára, halálával pedig jókora terhet ró fiára, aki hirtelen felnőni kényszerül. A korszellem és a belső lázadás azonban új medreit marja ki az életnek, így Colin a gyári munkától viszolyogva inkább lopásból tartja fent pünkösdi királyságát. És tény, hogy a visszatekintésekben fel­elevenedő, tengerparton töltött gondtalan napok, barátokkal és egy burjánzó szerelemmel, megérni láttatják majd’ az összes szenvedést, ami azután jön. Ugyanis a váratlanul hosszúra engedett póráz hirtelen nagyot ránt a nyakán, amikor a lopás miatt javítóintézetbe kerül. Odabent az ígéretes hosszútávfutó fiú és a rég elmaradt dicsőségre éhes iskolaigazgató szokatlan szövetséget köt: mindkettőjüket kiemelheti megvetett helyzetéből, ha a fiú győzni tud a közelgő versenyen. A tinédzser előtt tehát kikövezett a jobb élet felé vezető út, de attól még, hogy tud futni, nem biztos, hogy járni is akar rajta.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.