chili&vanília

Cheesecake – klasszikus New York-i sajttorta

Gasztro

Klasszikus New York-i sajttorta

„A recept nevében szereplő »New York« kitétel arra látszik utalni, hogy a sajttorta valami speciálisan újvilági és ezen belül is nagyvárosi képződmény, azaz modern, hiperurbánus, angolszász és persze globalizáció íze van. Holott, ahogy Karinthy mondaná, már a régi görögök is ismerték a sajttortát és ezt most vehetjük nyugodtan szó szerint. Ismerték. Ahogy később ismerték a rómaiak is, ők pedig magukkal vitték Európában mindenhova. A reneszánsz lényegében a sajttorta virágkora volt” – írja Váncsa István az Ezeregy recept című, 2003-ban ki­adott remek szakácskönyvében. A klasszikus, Amerikában alapsüteménynek számító New York-i sajttorta nálunk akkoriban még nem honosodott meg, valószínűleg leginkább azért, mert maga a fő alkotóelem, a natúr krémsajt (cream cheese) akkortájt még nem volt igazán sem ismert, sem elérhető. Fontos megjegyezni, hogy semmiképpen nem a tömlős, medvesajttípusú ömlesztett krémsajtokról beszélünk, hanem a tejszínes, natúr, dobozos változatról (Philadelphia-típusú, vagy ahhoz hasonló, más márka). És nem light!

A torta elkészítésére számtalan recept létezik, lehet sütni vagy vízfürdőben készíteni, a felhasznált krémsajt, tejföl és tojás mennyisége is változhat, a lényeg, hogy a végeredmény a lehető legkrémesebb, szépen szeletelhető legyen. Az alábbi recept pont ilyen. Mivel a tortának szép, nagy, sima fehér felülete van, adja magát a gazdag, látványos díszítés lehetősége és kísértése, azonban a maga egyszerű, krémes valójában annyira tökéletes állagú, hogy ettől kivételesen érdemes eltekinteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.