chili&vanília

Cheesecake – klasszikus New York-i sajttorta

Gasztro

Klasszikus New York-i sajttorta

„A recept nevében szereplő »New York« kitétel arra látszik utalni, hogy a sajttorta valami speciálisan újvilági és ezen belül is nagyvárosi képződmény, azaz modern, hiperurbánus, angolszász és persze globalizáció íze van. Holott, ahogy Karinthy mondaná, már a régi görögök is ismerték a sajttortát és ezt most vehetjük nyugodtan szó szerint. Ismerték. Ahogy később ismerték a rómaiak is, ők pedig magukkal vitték Európában mindenhova. A reneszánsz lényegében a sajttorta virágkora volt” – írja Váncsa István az Ezeregy recept című, 2003-ban ki­adott remek szakácskönyvében. A klasszikus, Amerikában alapsüteménynek számító New York-i sajttorta nálunk akkoriban még nem honosodott meg, valószínűleg leginkább azért, mert maga a fő alkotóelem, a natúr krémsajt (cream cheese) akkortájt még nem volt igazán sem ismert, sem elérhető. Fontos megjegyezni, hogy semmiképpen nem a tömlős, medvesajttípusú ömlesztett krémsajtokról beszélünk, hanem a tejszínes, natúr, dobozos változatról (Philadelphia-típusú, vagy ahhoz hasonló, más márka). És nem light!

A torta elkészítésére számtalan recept létezik, lehet sütni vagy vízfürdőben készíteni, a felhasznált krémsajt, tejföl és tojás mennyisége is változhat, a lényeg, hogy a végeredmény a lehető legkrémesebb, szépen szeletelhető legyen. Az alábbi recept pont ilyen. Mivel a tortának szép, nagy, sima fehér felülete van, adja magát a gazdag, látványos díszítés lehetősége és kísértése, azonban a maga egyszerű, krémes valójában annyira tökéletes állagú, hogy ettől kivételesen érdemes eltekinteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.