A tökfőzelék kétségtelenül az egyik legmegosztóbb főzelékünk – ellenzőtábora igen népes –, ugyanakkor rendkívül személyes is: családi hagyományoktól függően, ki melegen, paprikásan, ki hidegen, fehéren készíti, a nyár egyik legzseniálisabb étele.
A tökfőzelék a csúcséttermek konyháin is gyakran megfordul: séfjeink szívesen korszerűsítik, ez leggyakrabban a sűrítés módjában nyilvánul meg (a liszt elmaradt, a fő sűrítőanyag a megpuhult tök, amelynek egy részét turmixolják, gyakran pedig teljesen nyersen használják). Nemcsak oldalasok, fasírtok kísérik, hanem párolt vagy grillezett halak is, amelyekhez kiválóan illik. A tök rokonai – úgymint a cukkini, annak ráadásul sokféle változata, a bébiméretűtől a sárga színűig – a világban szinte mindenütt kaphatók, a mi nyári tökünk, e pasztellszínű, zsenge zöldség, nem minden országban ismert. Édeskés, finom húsa nagyon jól érvényesül grillezve is (pl. fokhagymás-tahinis joghurttal meglocsolva, töltött változatban), akár hússal, akár húsmentesen gyakori szereplője a nyári ebédeknek, az alábbi, jéghideg krémlevest pedig még a tök legnagyobb ellenségei is élvezettel kanalazgatni fogják, pedig valójában egy leturmixolt tökfőzelék, csak ezt nem kell elárulni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
