Amikor a nagytétényi templom tövében megláttuk a Rozsdás Kakas feliratot, először azt gondoltuk, hogy csakis kocsma lehet, ahol maximum ropit, Mars csokit árulnak.
Januártól kb. február végéig kerül be a zöldségesekhez a különleges citrom. A többség nincs vele tisztában, hogy milyen ínyencséget árul, amikor ilyen szállítmány érkezik.
Spenótos, ananászos, uborkás, zöldcitromos, petrezselymes zöldturmixrecepttel (igen, ez így mind együtt, és még finom is!), a legjobb nullkalóriás levestippekkel (csilis, gyömbéres savanyúkáposzta-leves), lenyűgöző salátákkal (sült brokkoli, pirított mandula, mozzarella) illene indítani az évet.
Ez a krémes inkább a francia típusú millefeuille-höz („ezer lap”) áll közelebb, mint az itthon népszerű cukrászdai krémesekhez. Utóbbiaktól egyrészt a tésztájában tér el – a leveles tésztát sötétre, enyhén karamellizáltra sütjük, másrészt a krémjében is más, mert ebben egyáltalán nincs zselatin (mint a legtöbb bolti verzióban).
Ezekkel az ünnepi italokkal a diszkrét szalonspicctől a brikettrészegségig vezető út bármely állomásán prímán tudjuk érezni magunkat. Sosem késő nekiállni a mixelésnek!
Az alábbi házi változat természetesen nem száll versenybe az olasz pizzériák tűzforró kemencéiben sütött vékony csodapizzákkal, hiszen ott más a hőfok, a liszt, a víz, a levegő és a csillagok állása, de az otthon elkészíthető pizzák közt pompás.
„…libaaprólékot majdnem teljesen omlósra főzött, aztán beletett felkockázott birsalmát, amikor az is megpuhult, akkor behabarta tejföllel…” – suttogta a fülembe Furka István nyugdíjas professzor úr egy debreceni rendezvényen édesanyja receptjét. Egyébként sincs inspirálóbb az olyan családi recepteknél, amelyek valaki gyerekkori emlékeit idézik fel, és amelyeket anyák és nagymamák főztek a családjuknak.
New Yorkban népszokás a sorban állás, a sorhoz való jog talán az alkotmányban is szerepel valahol. De hajnali 5-kor beállni egy pékség elé, hogy a 8 órás nyitás után biztosan jusson a világ legfelkapottabb és/vagy legtúlértékeltebb süteményéből – nos, ez azért még helyi szinten is kirívó esetnek számít. Márpedig nincs olyan nap, hogy Dominique Ansel sohobeli péksége előtt ne kígyózna a cronut-fanatikusok végtelen, hajnali sora.