Mindenre jó - A lopótök csodálatos világa

  • - kovácsy -
  • 2009. március 12.

Gasztro

Mi a közös a kutyában és a lopótökben? - hangozhatna a hülye kérdés a fölösleges ismeretek és haszontalan tudnivalók tárgykörében rendezett vetélkedőn. Mert persze van bennük közös, mégpedig az, hogy a kutya az első háziasított állatok közé tartozik, a lopótök pedig az első növények közé, amelyeket tudatosan kezdett termeszteni az emberiség. Ez utóbbi tény mindenesetre sajátos megvilágításba helyezi őseink tevékenységének racionális voltát, hiszen a lopótök se nem ízletes, se nem tápláló, és még bódulatkeltésre sem alkalmas. Igaz, egy csomó mindenre viszont igen, miként ezt a dr. Berényi János vajdasági kukurbitológus vagyis tökszakértő által rendezett kicsi, ámde tanulságos kiállításon megtudhatjuk. Ily módon értelmet nyer a témaválasztás is, amelyet tájékozatlanságunkban elsőre teljes mértékben öncélúnak és esetlegesnek éreztünk. - kovácsy -

Mi a közös a kutyában és a lopótökben? - hangozhatna a hülye kérdés a fölösleges ismeretek és haszontalan tudnivalók tárgykörében rendezett vetélkedőn. Mert persze van bennük közös, mégpedig az, hogy a kutya az első háziasított állatok közé tartozik, a lopótök pedig az első növények közé, amelyeket tudatosan kezdett termeszteni az emberiség. Ez utóbbi tény mindenesetre sajátos megvilágításba helyezi őseink tevékenységének racionális voltát, hiszen a lopótök se nem ízletes, se nem tápláló, és még bódulatkeltésre sem alkalmas. Igaz, egy csomó mindenre viszont igen, miként ezt a dr. Berényi János vajdasági kukurbitológus vagyis tökszakértő által rendezett kicsi, ámde tanulságos kiállításon megtudhatjuk. Ily módon értelmet nyer a témaválasztás is, amelyet tájékozatlanságunkban elsőre teljes mértékben öncélúnak és esetlegesnek éreztünk.

A tiszteletet parancsoló történelmi távlat viszont megteszi a magáét, a feltáruló kulturális összefüggések sokféleségéről nem is szólva, amelyek sokfelé vezetnek az Újvilágba hurcolt, ott azonban megszökött rabszolgák közösségeitől kezdve a házi kabócatartás riasztóan bájos kínai szokásán át egészen a csendes-óceáni népek sajátos péniszöltöztetési gyakorlatáig. Hogy a rejtélyeket szépen sorban máris feloldjuk: az előbbiek, a maroonok (ma már elfogadhatatlan korabeli elnevezéssel: bozótnégerek) előszeretettel használtak lopótökből készült hangszereket, amelyek egyébként mindmáig népszerűek több kontinensen; a kabócák kicsi házikói - vagyis inkább börtönei - szintén csinos, filigrán mintázattal díszített lopótökből készültek, akárcsak a szintén díszesre festett-égetett-faragott, olykor impozáns méretű péniszkupakok, a kotekák.

Mi, magyarok lényegében megelégedtünk a tökfélék (cucurbitaceae) rendjébe tartozó lagenaria nemzetség lagenaria siceraria fajának egyetlen felhasználási módjával, nevezetesen a bornak a hordóból történő kiszippantásával, "kilopásával", amely névadó erővel bírt, elfedvén az egyéb tökfélék megénekelt sárga virágával szemben fehéret virágzó, szőrös levelű kúszónövény kabaktermésének formai sokféleségét.

A lopótök földrajzi eredetének megállapítását megnehezítette, hogy egészen a legutóbbi időkig nem ismerték a vad változatát, csak visszavadult típusok bukkantak fel. Pár éve viszont éppen Zimbabwéban, ahol - miként erre laptestünk más helyén rámutatunk - hosszú ideje nem történik semmi jó, örvendetes módon

megtaláltak egy vad lopótökőst,

az egyetlent, amely döntő érvet ad azoknak a kezébe, akik már korábban is állították, hogy a lopótök - szemben sok egyéb, étkezési célra használt tökfélével - nem az amerikai kontinensről, hanem Afrikából indult világhódító útjára az időszámításunkat megelőző évezredekben.

A Vajdahunyadvár egyik emeleti saroktermében elhelyezett, valamint nagy számban a látogatók feje fölé függesztett lopótökök mindenekelőtt a példányok hihetetlen méret- és alakbeli különbségeit szemléltetik, amelyek a sokirányú felhasználás elengedhetetlen előfeltételének bizonyulnak. A (nekünk) klasszikusnak számító lopó-, más szóval hébéralakzatnál is alapvetőbb a két egymásra helyezett gömbnek tűnő hóemberforma, amely boros-, vizes-, tejes- stb. edénynek, kisebb változatban butykosnak, kulacsnak tette alkalmassá a kiszárított termést, amint ezt az immár aligha használatos zarándokpalack elnevezés, számos Szent Jakab-ábrázolás, sőt a Sixtus-kápolna freskójának egy Jónás prófétát ábrázoló részlete is alátámasztja. Régebbi időkben, az úszóhólyag (a disznó felfújt húgyhólyagja) használatával párhuzamosan ez a típus felső karra vagy hátra erősítve az úszni tanulók biztonságát is szolgálta.

Elterjedt továbbá egy olyan változat, amelynek a kiöblösödő alsó rész felé vezető hosszúkás "nyele" meghajlik, ilyenformán kínálva magát fülként, amikor számos afrikai nép a kerekded fejet kivágva ivóedényt készít belőle a banánból és más elérhető gyümölcsökből erjesztett vagy főzött alkoholos italok fogyasztása céljából, amely foglalatosságban a folyamatosan futó filmösszeállítás tanúsága szerint a közösségek éppen csak járni tudó, serdületlen tagjai is részt vesznek. Latin-Amerikában viszont a mate-teát isszák lopótök bögrékből.

Vannak aztán hatalmas, gömbölyű lopótökök is - ezeket Nyugat-Afrikában termesztik, és tárolóedényeken kívül különféle hangszereket - korát, balafont - készítenek belőlük. (Ezenkívül vízre teszik, ráhasalnak, és kézi halfogás céljából óvatosan tempóznak - mindez teljesen érthetetlen módon állítólag eredményre is vezet.) Hangkeltésre persze a többi lopótöktípus is alkalmas, amint ezt elsősorban latin-amerikai zenekarok gazdag ritmushangszerkészletét szemlélve tapasztalhatjuk, amelyek belsejébe vagy külsejére zörgetésre alkalmas tárgyakat szerelnek. Ilyen például a mindenféle csörgő, rumbatök, esőbot, a pálcával kapargatott, érdesített felületű güiro, vagy a remek hangzású, zizegő hálóval bevont tök, a sekere.

Természetes törekvése bármilyen szokás, tárgy vagy - esetünkben - növény propagátorának, hogy kedvencének élő jelenlétére is rámutasson. A sok festett, cifrára karcolt vagy égetett mintával ellátott darab kétségkívül a népművészeti vásárok lehetséges szereplőjévé avatja a lopótököt - tollakkal megtűzdelve madárijesztőnek is ajánlott -; mi azonban a művészi megmunkálás lehetőségei felől inkább a hétköznapi használat irányába hátrálunk ismét, szórakoztató sétánk lezárásaként egy tablón a zsenge lopótök, illetve az érett termés lehámozott héja mint zöldség fogyasztásának különleges módozatait tanulmányozva. Végezetül pedig a képernyőn megcsodálunk egy katonasapkás idős honfiakból álló szerb zenekart: a zord férfiak vad társas sípolással bizonyítják a lopótökhangzás buzdító erejét.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum, március 15-ig

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.