chili&vanília

Tépett csirke tarhonyával

Gasztro

Fűszeres, tépett csirke tarhonyával

A tarhonyáról első hallásra a többségnek a sokak által kedvelt, egyszerű és laktató pásztortarhonya ugrik be, eszünkbe sem jut, hogy a világ más részein is a hétköznapi főzés fontos alapanyaga. Pedig számos kultúrában hasonló népszerűségnek örvend, mint nálunk. Szardínián az egyik legtipikusabb étel készül belőle, frègula (vagy fregola) sarda néven fut, és halakkal, levesesen főzik. Hozzájuk Észak-Afrikából érkezett, úgy, hogy a ligurok Tabarkából (ma Tunézia része) importálták, Szardínián keresztül. A legjellegzetesebb elkészítési módja egy klasszikus leves, kagylóval, a sziget nyugati oldalán pedig szárd paella készül belőle (a négyszáz éves spanyol megszállás nyoma). Neve a latin „fricare” (dörzsölni) szóból ered: durumlisztet vízzel tésztamorzsává dörzsölnek, majd speciális rostán át szitálják – pont úgy, mint a kuszkuszt vagy a tarhonyát. A morzsát megszárítják, majd kétszer megpirítják. Libanonban matfoul, az algériai berbereknél abazine elnevezésekkel illetik, Izraelben p’titim néven ismert. A történet szerint az ország első miniszterelnöke, David Ben-Gurion kérte fel az egyik legnagyobb élelmiszeripari üzemet, hogy mizrahi zsidók szükségleteit kielégítendő, fejlesszen ki terméket, amely a rizs és a kuszkusz alternatívájaként szolgálhat. A gyerekek kedvence manapság is, de a séfek is előszeretettel használják – köretként, salátákba, ragukkal, keleti fűszerezéssel, mint például az alább ajánlott, kiadós egytál­ételben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.