chili&vanília

Ünnepi főétel: vadrizzsel töltött kacsasült

Gasztro

Kacsasült vadrizzsel és aszalt meggyel töltve

Kérdés, hogy ebben az ételben a kacsasült a főszereplő vagy a vadrizses töltelék! Előbbit régen, falun sparhelten, lábasban készítették (természetesen saját nevelésű és vágású kacsából), ennek az ízét soha, semmilyen technológiával nem sikerül manapság visszahozni. Vadrizzsel bizonyára nem töltötték gyakran, pedig az Alföldön van hagyománya a termesztésének. Az ötvenes-hatvanas években Magyarország valóságos rizsnagyhatalom volt, a termesztést a második világháború után kezdték el Kreybig Lajos és Obermayer Ernő kutatásai nyomán a Berettyó völgyében. Ma is sokan emlékeznek a karcagi rizsmalomra és a Kisújszállás délkeleti határrészén található rizstelepekre. A szikesedés, a vízhiány és vízbőség váltakozó ritmusa ideális természeti adottságokat nyújtottak a rizsnek.

Sokan nem tudják, hogy az Alföldről, Csukás István szülőfalujából származik az Európában termesztett indiánrizs, vagyis vadrizs; szinte teljes mennyiségét a ma már várossá előlépett Kisújszálláson termelik. A termés 90 százalékát Nyugat-Európába exportáljuk, általában átcsomagolva érkezik vissza a polcokra. Így – csomagolástól függetlenül – szinte biztos, hogy kisújszállási vadrizzsel találkozunk a boltokban.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.