A magyar állam Katart is bevonná a Budapest Airport üzemeltetésébe

  • narancs.hu
  • 2023. december 12.

Gazdaság

Nagy Márton egy harmadik terminál építéséről is beszélt a Bloombergnek.

A Budapest Airport megvásárlása bár közel áll a véglegesítéshez, vélhetően nem zárul le az idén, mert a vevőnek egyszerre 3 tulajdonossal és 10 hitelezővel is meg kell állapodnia – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Bloombergnek adott interjújában. A miniszter hozzátette: „ez egy nagyon nehéz tárgyalássorozat, amely során a kormány piaci alapú árat akar kiharcolni”.

Nagy Márton azt is elárulta, hogy a katari állami beruházási alapot is megpróbálják meggyőzni, hogy csatlakozzon a vásárló konzorciumhoz.

A miniszter emellett megerősítette, hogy francia segítséggel vennék meg a Budapest Airportot, ám az államnak lenne 51 százaléka benne, a katari alap pedig ezután pénzügyi vagy stratégiai befektetőként csatlakozhatna a projekthez. Amennyiben megvalósul az üzlet, az állam azt tervezi, hogy épít egy harmadik terminált, és bővíti a kapacitásokat mind az utasok, mind pedig a teherszállítás tekintetében.

Az interjút szemléző hvg.hu emlékeztetett, a magyar állam a reptérvásárlás érdekében már értékesítette a 15 százalékos Erste-részesedését, emeltek egy nagyot a 2028. május 22-én lejáró dollárkötvény-állományon, valamint szinte majdnem kiszálltak az egyik legismertebb biztosítótársaságból, a magyar VIG-nél a 45 százalékos részesedésüket 10 százalékra csökkentették. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Nagy Márton még október elején beszélt arról, hogy el kell adni néhány dolgot ahhoz, hogy a Budapest Airport megint magyar kézbe kerüljön. A gazdaságfejlesztési miniszter akkor az év végét tűzte ki célul az üzlet megvalósításáig.

(Címlapképünkön: A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2A terminálja. Fotó: MTVA/ Jászai Csaba)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.