Egy hét kultúra 2022/44.

  • Narancs
  • 2022. november 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

HATÁS A német főváros a II. világháború előtt kedvelt célpontja volt a magyar képzőművészeknek, erre fókuszál a Berlinische Galerie legújabb, november 4. és február 6. között bemutatott tárlata. A Magyar modern. Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933 közel 200 festményen, fotográfián, szobron keresztül mutatja be azoknak a művészeknek a fő munkáit, akik úgy érezték, hogy Magyarországon nem élhetnek művészi szabadságukkal. A tárlat elsősorban azt kívánja hangsúlyozni, hogy a kozmopolita város egyik legnagyobb művészközösségét jelentő magyar alkotók kelet-közép-európai szemléletmódja miként bővítette a Berlinben uralkodó nyugati kánont. A progresszivitásnak, az avantgárd egymásra hatásának a nemzetiszocializmus eluralkodása azonban egy csapásra véget vetett, és sokáig feledésbe is merültek a művészeti kötelékek. Most azonban éppen ennek a kapcsolatnak a nyomait próbálják újra felmutatni, méghozzá kilenc szekcióban, többek közt a Nyolcak csoport műveitől kezdve Kádár Béla és Scheiber Hugó expresszionista és a futurista alkotásain keresztül Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László és Péri Péter László radikális absztrakciót képviselő alkotásaiig.

 

EMLÉK Einstein emlékmúzeum létrehozását tervezik Jeruzsálemben. A Hebrew University egyik alapítója maga a jeles fizikus volt, az intézmény őrzi Albert Einstein legnagyobb, 85 ezer tételből álló hagyatékát. A páratlan kollekció most önálló múzeumot kaphat, ugyanis az izraeli kormány hatmillió dollárnak megfelelő összeget dedikált az új kulturális intézményre, emellett adományokból ennek kétszeresét tervezi összegyűjteni az egyetem a munkálatok megkezdéséhez. A tervezett múzeum nemcsak az Izraelbe látogatókat célozza majd, hanem online is elérhető lesz, célja, hogy a tudományos és technológiai oktatásban is innovatív részt vállaljon. Az intézmény egyaránt középpontba szeretné helyezni Einstein tudományos munkásságát és annak szerteágazó hatását jelenkorunkra, illetve a tudós személyét, kapcsolatát saját zsidó identitásával, Izraellel és a jeruzsálemi egyetemmel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.