Egy hét kultúra 2022/44.

  • Narancs
  • 2022. november 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

HATÁS A német főváros a II. világháború előtt kedvelt célpontja volt a magyar képzőművészeknek, erre fókuszál a Berlinische Galerie legújabb, november 4. és február 6. között bemutatott tárlata. A Magyar modern. Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933 közel 200 festményen, fotográfián, szobron keresztül mutatja be azoknak a művészeknek a fő munkáit, akik úgy érezték, hogy Magyarországon nem élhetnek művészi szabadságukkal. A tárlat elsősorban azt kívánja hangsúlyozni, hogy a kozmopolita város egyik legnagyobb művészközösségét jelentő magyar alkotók kelet-közép-európai szemléletmódja miként bővítette a Berlinben uralkodó nyugati kánont. A progresszivitásnak, az avantgárd egymásra hatásának a nemzetiszocializmus eluralkodása azonban egy csapásra véget vetett, és sokáig feledésbe is merültek a művészeti kötelékek. Most azonban éppen ennek a kapcsolatnak a nyomait próbálják újra felmutatni, méghozzá kilenc szekcióban, többek közt a Nyolcak csoport műveitől kezdve Kádár Béla és Scheiber Hugó expresszionista és a futurista alkotásain keresztül Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László és Péri Péter László radikális absztrakciót képviselő alkotásaiig.

 

EMLÉK Einstein emlékmúzeum létrehozását tervezik Jeruzsálemben. A Hebrew University egyik alapítója maga a jeles fizikus volt, az intézmény őrzi Albert Einstein legnagyobb, 85 ezer tételből álló hagyatékát. A páratlan kollekció most önálló múzeumot kaphat, ugyanis az izraeli kormány hatmillió dollárnak megfelelő összeget dedikált az új kulturális intézményre, emellett adományokból ennek kétszeresét tervezi összegyűjteni az egyetem a munkálatok megkezdéséhez. A tervezett múzeum nemcsak az Izraelbe látogatókat célozza majd, hanem online is elérhető lesz, célja, hogy a tudományos és technológiai oktatásban is innovatív részt vállaljon. Az intézmény egyaránt középpontba szeretné helyezni Einstein tudományos munkásságát és annak szerteágazó hatását jelenkorunkra, illetve a tudós személyét, kapcsolatát saját zsidó identitásával, Izraellel és a jeruzsálemi egyetemmel.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk