Egy hét kultúra 2022/44.

  • Narancs
  • 2022. november 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

HATÁS A német főváros a II. világháború előtt kedvelt célpontja volt a magyar képzőművészeknek, erre fókuszál a Berlinische Galerie legújabb, november 4. és február 6. között bemutatott tárlata. A Magyar modern. Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933 közel 200 festményen, fotográfián, szobron keresztül mutatja be azoknak a művészeknek a fő munkáit, akik úgy érezték, hogy Magyarországon nem élhetnek művészi szabadságukkal. A tárlat elsősorban azt kívánja hangsúlyozni, hogy a kozmopolita város egyik legnagyobb művészközösségét jelentő magyar alkotók kelet-közép-európai szemléletmódja miként bővítette a Berlinben uralkodó nyugati kánont. A progresszivitásnak, az avantgárd egymásra hatásának a nemzetiszocializmus eluralkodása azonban egy csapásra véget vetett, és sokáig feledésbe is merültek a művészeti kötelékek. Most azonban éppen ennek a kapcsolatnak a nyomait próbálják újra felmutatni, méghozzá kilenc szekcióban, többek közt a Nyolcak csoport műveitől kezdve Kádár Béla és Scheiber Hugó expresszionista és a futurista alkotásain keresztül Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László és Péri Péter László radikális absztrakciót képviselő alkotásaiig.

 

EMLÉK Einstein emlékmúzeum létrehozását tervezik Jeruzsálemben. A Hebrew University egyik alapítója maga a jeles fizikus volt, az intézmény őrzi Albert Einstein legnagyobb, 85 ezer tételből álló hagyatékát. A páratlan kollekció most önálló múzeumot kaphat, ugyanis az izraeli kormány hatmillió dollárnak megfelelő összeget dedikált az új kulturális intézményre, emellett adományokból ennek kétszeresét tervezi összegyűjteni az egyetem a munkálatok megkezdéséhez. A tervezett múzeum nemcsak az Izraelbe látogatókat célozza majd, hanem online is elérhető lesz, célja, hogy a tudományos és technológiai oktatásban is innovatív részt vállaljon. Az intézmény egyaránt középpontba szeretné helyezni Einstein tudományos munkásságát és annak szerteágazó hatását jelenkorunkra, illetve a tudós személyét, kapcsolatát saját zsidó identitásával, Izraellel és a jeruzsálemi egyetemmel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.