Egy hét kultúra 2022/44.

  • Narancs
  • 2022. november 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

HATÁS A német főváros a II. világháború előtt kedvelt célpontja volt a magyar képzőművészeknek, erre fókuszál a Berlinische Galerie legújabb, november 4. és február 6. között bemutatott tárlata. A Magyar modern. Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933 közel 200 festményen, fotográfián, szobron keresztül mutatja be azoknak a művészeknek a fő munkáit, akik úgy érezték, hogy Magyarországon nem élhetnek művészi szabadságukkal. A tárlat elsősorban azt kívánja hangsúlyozni, hogy a kozmopolita város egyik legnagyobb művészközösségét jelentő magyar alkotók kelet-közép-európai szemléletmódja miként bővítette a Berlinben uralkodó nyugati kánont. A progresszivitásnak, az avantgárd egymásra hatásának a nemzetiszocializmus eluralkodása azonban egy csapásra véget vetett, és sokáig feledésbe is merültek a művészeti kötelékek. Most azonban éppen ennek a kapcsolatnak a nyomait próbálják újra felmutatni, méghozzá kilenc szekcióban, többek közt a Nyolcak csoport műveitől kezdve Kádár Béla és Scheiber Hugó expresszionista és a futurista alkotásain keresztül Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László és Péri Péter László radikális absztrakciót képviselő alkotásaiig.

 

EMLÉK Einstein emlékmúzeum létrehozását tervezik Jeruzsálemben. A Hebrew University egyik alapítója maga a jeles fizikus volt, az intézmény őrzi Albert Einstein legnagyobb, 85 ezer tételből álló hagyatékát. A páratlan kollekció most önálló múzeumot kaphat, ugyanis az izraeli kormány hatmillió dollárnak megfelelő összeget dedikált az új kulturális intézményre, emellett adományokból ennek kétszeresét tervezi összegyűjteni az egyetem a munkálatok megkezdéséhez. A tervezett múzeum nemcsak az Izraelbe látogatókat célozza majd, hanem online is elérhető lesz, célja, hogy a tudományos és technológiai oktatásban is innovatív részt vállaljon. Az intézmény egyaránt középpontba szeretné helyezni Einstein tudományos munkásságát és annak szerteágazó hatását jelenkorunkra, illetve a tudós személyét, kapcsolatát saját zsidó identitásával, Izraellel és a jeruzsálemi egyetemmel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.