Egy hét kultúra 2024/33.

  • Narancs
  • 2024. augusztus 14.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BANKSY-ÁLLATKERT Sorra jelennek meg a tematikus Banksy-falfestmények London különböző városrészeiben. Az első alkotás, amely egy házfalon egyensúlyozó hegyi kecskét ábrázol, augusztus 5-én tűnt fel. Az egyszerinek hitt graffitiből hamar sorozat lett: Chelsea-ben vakablakokból egymás felé nyúló elefántokkal találkozhattak a járókelők, míg egy kelet-londoni híd betonszerkezetére ugrándozó majomcsapat került, egy halas étterem homlokzatára pedig a cégért megdézsmáló két pelikán. Néhány alkotásról azonban gyorsan kiderült, hogy nem lesznek maradandó elemei a vársoképnek. Egy packhami ház farkassal díszített parabolaantennáját néhány órán belül már el is lopták, egy üres hirdetőtáblát pedig „biztonsági okokra” hivatkozva bontottak le, miután egy nyújtózkodó nagymacska tűnt fel rajta. Mindezek után egy rendőrségi telefonfülke piranhákkal teli akváriummá alakult a pénzügyi negyedben, augusztus 12-én pedig már egy defektes autót meghágó orrszarvúról posztolt Banksy. A különös állatkert a következő napokban minden bizonnyal újabb lakókkal bővül majd.

ANIMIX Fődíjat nyert Csáki László Kék Pelikan című alkotása az Animix nemzetközi animációs filmfesztiválon. Az animációs technikával készült egész estés dokumentumfilm a Tel Aviv Cinematheque-ben megrendezett fesztivál játékfilmes versenyében érdemelte ki az elismerést. „Egy merész film, amely semmihez sem hasonlítható, és amely bátran mer egy jelentéktelennek tűnő történetre összpontosítani” – indokolta döntését a zsűri, kiemelve, hogy az animáció kitűnően megragadja a kor életérzését, az időszakra jellemző színekkel, ritmussal és zenével. Izrael legnagyobb animációs filmfesztiválja 2000 óta várja a képregény és az animáció rajongóit. (A rendezővel készült korábbi interjúnkat lásd: A csibészség átmegy nyomulásba”, Magyar Narancs, 2024. március 26.)

KONCERT A BÉKÉÉRT Ukrán, orosz, izraeli és palesztin vendégművészekkel kiegészülve ad ingyenes hangversenyt a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) a Hősök terén augusztus 31-én este 7 órától. A BFZ hagyományos nyár végi szabadtéri koncertjének idei, Koncert a békéért című kiadása a háborúk okozta emberi szenvedésre szeretné felhívni a figyelmet, s a béke, a tisztelet, a barátság és a szeretet értékei mellett kívánnak kiállni. A koncert Augusta Read Thomas amerikai zeneszerző rövid, Plea for Peace című szerzeményével kezdődik a BFZ muzsikusaiból álló kamaraegyüttes, valamint Mirella Hagen német szopránénekes előadásában. Bach d-moll kettősversenyében a szólószólamokat egy ukrán és egy orosz hegedűművész, a krími Szimferopolban született, Berlinben élő Diana Tishchenko és a moszkvai születésű, Londonban élő Alexander Sitkovetsky játssza, míg Idan Raichel izraeli dalszerző három szerzeményét énekli el a koncerten, amelyekben az oud nevű arab népi hangszeren Taiseer Elias palesztin művész működik közre. Az estet, Fischer Iván vezényletével a BFZ nagyzenekara zárja Mahler 3. szimfóniájának fináléjával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.