Egy hét kultúra 2024/33.

  • Narancs
  • 2024. augusztus 14.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BANKSY-ÁLLATKERT Sorra jelennek meg a tematikus Banksy-falfestmények London különböző városrészeiben. Az első alkotás, amely egy házfalon egyensúlyozó hegyi kecskét ábrázol, augusztus 5-én tűnt fel. Az egyszerinek hitt graffitiből hamar sorozat lett: Chelsea-ben vakablakokból egymás felé nyúló elefántokkal találkozhattak a járókelők, míg egy kelet-londoni híd betonszerkezetére ugrándozó majomcsapat került, egy halas étterem homlokzatára pedig a cégért megdézsmáló két pelikán. Néhány alkotásról azonban gyorsan kiderült, hogy nem lesznek maradandó elemei a vársoképnek. Egy packhami ház farkassal díszített parabolaantennáját néhány órán belül már el is lopták, egy üres hirdetőtáblát pedig „biztonsági okokra” hivatkozva bontottak le, miután egy nyújtózkodó nagymacska tűnt fel rajta. Mindezek után egy rendőrségi telefonfülke piranhákkal teli akváriummá alakult a pénzügyi negyedben, augusztus 12-én pedig már egy defektes autót meghágó orrszarvúról posztolt Banksy. A különös állatkert a következő napokban minden bizonnyal újabb lakókkal bővül majd.

ANIMIX Fődíjat nyert Csáki László Kék Pelikan című alkotása az Animix nemzetközi animációs filmfesztiválon. Az animációs technikával készült egész estés dokumentumfilm a Tel Aviv Cinematheque-ben megrendezett fesztivál játékfilmes versenyében érdemelte ki az elismerést. „Egy merész film, amely semmihez sem hasonlítható, és amely bátran mer egy jelentéktelennek tűnő történetre összpontosítani” – indokolta döntését a zsűri, kiemelve, hogy az animáció kitűnően megragadja a kor életérzését, az időszakra jellemző színekkel, ritmussal és zenével. Izrael legnagyobb animációs filmfesztiválja 2000 óta várja a képregény és az animáció rajongóit. (A rendezővel készült korábbi interjúnkat lásd: A csibészség átmegy nyomulásba”, Magyar Narancs, 2024. március 26.)

KONCERT A BÉKÉÉRT Ukrán, orosz, izraeli és palesztin vendégművészekkel kiegészülve ad ingyenes hangversenyt a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) a Hősök terén augusztus 31-én este 7 órától. A BFZ hagyományos nyár végi szabadtéri koncertjének idei, Koncert a békéért című kiadása a háborúk okozta emberi szenvedésre szeretné felhívni a figyelmet, s a béke, a tisztelet, a barátság és a szeretet értékei mellett kívánnak kiállni. A koncert Augusta Read Thomas amerikai zeneszerző rövid, Plea for Peace című szerzeményével kezdődik a BFZ muzsikusaiból álló kamaraegyüttes, valamint Mirella Hagen német szopránénekes előadásában. Bach d-moll kettősversenyében a szólószólamokat egy ukrán és egy orosz hegedűművész, a krími Szimferopolban született, Berlinben élő Diana Tishchenko és a moszkvai születésű, Londonban élő Alexander Sitkovetsky játssza, míg Idan Raichel izraeli dalszerző három szerzeményét énekli el a koncerten, amelyekben az oud nevű arab népi hangszeren Taiseer Elias palesztin művész működik közre. Az estet, Fischer Iván vezényletével a BFZ nagyzenekara zárja Mahler 3. szimfóniájának fináléjával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.