Egy hét kultúra 2024/33.

  • Narancs
  • 2024. augusztus 14.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BANKSY-ÁLLATKERT Sorra jelennek meg a tematikus Banksy-falfestmények London különböző városrészeiben. Az első alkotás, amely egy házfalon egyensúlyozó hegyi kecskét ábrázol, augusztus 5-én tűnt fel. Az egyszerinek hitt graffitiből hamar sorozat lett: Chelsea-ben vakablakokból egymás felé nyúló elefántokkal találkozhattak a járókelők, míg egy kelet-londoni híd betonszerkezetére ugrándozó majomcsapat került, egy halas étterem homlokzatára pedig a cégért megdézsmáló két pelikán. Néhány alkotásról azonban gyorsan kiderült, hogy nem lesznek maradandó elemei a vársoképnek. Egy packhami ház farkassal díszített parabolaantennáját néhány órán belül már el is lopták, egy üres hirdetőtáblát pedig „biztonsági okokra” hivatkozva bontottak le, miután egy nyújtózkodó nagymacska tűnt fel rajta. Mindezek után egy rendőrségi telefonfülke piranhákkal teli akváriummá alakult a pénzügyi negyedben, augusztus 12-én pedig már egy defektes autót meghágó orrszarvúról posztolt Banksy. A különös állatkert a következő napokban minden bizonnyal újabb lakókkal bővül majd.

ANIMIX Fődíjat nyert Csáki László Kék Pelikan című alkotása az Animix nemzetközi animációs filmfesztiválon. Az animációs technikával készült egész estés dokumentumfilm a Tel Aviv Cinematheque-ben megrendezett fesztivál játékfilmes versenyében érdemelte ki az elismerést. „Egy merész film, amely semmihez sem hasonlítható, és amely bátran mer egy jelentéktelennek tűnő történetre összpontosítani” – indokolta döntését a zsűri, kiemelve, hogy az animáció kitűnően megragadja a kor életérzését, az időszakra jellemző színekkel, ritmussal és zenével. Izrael legnagyobb animációs filmfesztiválja 2000 óta várja a képregény és az animáció rajongóit. (A rendezővel készült korábbi interjúnkat lásd: A csibészség átmegy nyomulásba”, Magyar Narancs, 2024. március 26.)

KONCERT A BÉKÉÉRT Ukrán, orosz, izraeli és palesztin vendégművészekkel kiegészülve ad ingyenes hangversenyt a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) a Hősök terén augusztus 31-én este 7 órától. A BFZ hagyományos nyár végi szabadtéri koncertjének idei, Koncert a békéért című kiadása a háborúk okozta emberi szenvedésre szeretné felhívni a figyelmet, s a béke, a tisztelet, a barátság és a szeretet értékei mellett kívánnak kiállni. A koncert Augusta Read Thomas amerikai zeneszerző rövid, Plea for Peace című szerzeményével kezdődik a BFZ muzsikusaiból álló kamaraegyüttes, valamint Mirella Hagen német szopránénekes előadásában. Bach d-moll kettősversenyében a szólószólamokat egy ukrán és egy orosz hegedűművész, a krími Szimferopolban született, Berlinben élő Diana Tishchenko és a moszkvai születésű, Londonban élő Alexander Sitkovetsky játssza, míg Idan Raichel izraeli dalszerző három szerzeményét énekli el a koncerten, amelyekben az oud nevű arab népi hangszeren Taiseer Elias palesztin művész működik közre. Az estet, Fischer Iván vezényletével a BFZ nagyzenekara zárja Mahler 3. szimfóniájának fináléjával.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.