Egy hét kultúra 2024/33.

  • Narancs
  • 2024. augusztus 14.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BANKSY-ÁLLATKERT Sorra jelennek meg a tematikus Banksy-falfestmények London különböző városrészeiben. Az első alkotás, amely egy házfalon egyensúlyozó hegyi kecskét ábrázol, augusztus 5-én tűnt fel. Az egyszerinek hitt graffitiből hamar sorozat lett: Chelsea-ben vakablakokból egymás felé nyúló elefántokkal találkozhattak a járókelők, míg egy kelet-londoni híd betonszerkezetére ugrándozó majomcsapat került, egy halas étterem homlokzatára pedig a cégért megdézsmáló két pelikán. Néhány alkotásról azonban gyorsan kiderült, hogy nem lesznek maradandó elemei a vársoképnek. Egy packhami ház farkassal díszített parabolaantennáját néhány órán belül már el is lopták, egy üres hirdetőtáblát pedig „biztonsági okokra” hivatkozva bontottak le, miután egy nyújtózkodó nagymacska tűnt fel rajta. Mindezek után egy rendőrségi telefonfülke piranhákkal teli akváriummá alakult a pénzügyi negyedben, augusztus 12-én pedig már egy defektes autót meghágó orrszarvúról posztolt Banksy. A különös állatkert a következő napokban minden bizonnyal újabb lakókkal bővül majd.

ANIMIX Fődíjat nyert Csáki László Kék Pelikan című alkotása az Animix nemzetközi animációs filmfesztiválon. Az animációs technikával készült egész estés dokumentumfilm a Tel Aviv Cinematheque-ben megrendezett fesztivál játékfilmes versenyében érdemelte ki az elismerést. „Egy merész film, amely semmihez sem hasonlítható, és amely bátran mer egy jelentéktelennek tűnő történetre összpontosítani” – indokolta döntését a zsűri, kiemelve, hogy az animáció kitűnően megragadja a kor életérzését, az időszakra jellemző színekkel, ritmussal és zenével. Izrael legnagyobb animációs filmfesztiválja 2000 óta várja a képregény és az animáció rajongóit. (A rendezővel készült korábbi interjúnkat lásd: A csibészség átmegy nyomulásba”, Magyar Narancs, 2024. március 26.)

KONCERT A BÉKÉÉRT Ukrán, orosz, izraeli és palesztin vendégművészekkel kiegészülve ad ingyenes hangversenyt a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) a Hősök terén augusztus 31-én este 7 órától. A BFZ hagyományos nyár végi szabadtéri koncertjének idei, Koncert a békéért című kiadása a háborúk okozta emberi szenvedésre szeretné felhívni a figyelmet, s a béke, a tisztelet, a barátság és a szeretet értékei mellett kívánnak kiállni. A koncert Augusta Read Thomas amerikai zeneszerző rövid, Plea for Peace című szerzeményével kezdődik a BFZ muzsikusaiból álló kamaraegyüttes, valamint Mirella Hagen német szopránénekes előadásában. Bach d-moll kettősversenyében a szólószólamokat egy ukrán és egy orosz hegedűművész, a krími Szimferopolban született, Berlinben élő Diana Tishchenko és a moszkvai születésű, Londonban élő Alexander Sitkovetsky játssza, míg Idan Raichel izraeli dalszerző három szerzeményét énekli el a koncerten, amelyekben az oud nevű arab népi hangszeren Taiseer Elias palesztin művész működik közre. Az estet, Fischer Iván vezényletével a BFZ nagyzenekara zárja Mahler 3. szimfóniájának fináléjával.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A mesék előtt

  • - turcsányi -

Ha érte valaha is kultúrsokk Magyarországot, az 1975 februárjában esett, amikor a Filmmúzeum (ma Belvárosi Színház) – a megvásárlásához képest egy kerek esztendei erőgyűjtés után – bemutatta Pier Paolo Pasolini Dekameron című filmjét.

Tarkóig elmerülni

Reagan a gonosz birodalmának nevezi a Szovjetuniót; megindul az űrfegyverkezési program; az Egyesült Államok lerohanja Grenadát; megjelenik a Microsoft Word; a MASH fináléja máig megdönthetetlen nézettségi rekordot hoz a tévében; kijön a Thriller legendás videóklipje Michael Jacksontól; az Oscart pedig a Gandhi nyeri.

Mivel, uram, s ki nélkül?

Nagy vitát kavart, hogy miért nincs opera-előadás immár két éve a szegedi Dóm téren. A vezetés gazdasági szempontokkal érvelt: nincs rá támogatás, illetve a műfaj már nem tölti meg két-három estére a 4 ezres nézőteret. Talán erre is lett egyfajta válasz, hogy ismét az István… került színpadra, Novák Péter rendezésében, aki inkább egyfajta misztériumkoncertként tálalja a történetet, a nyitányt az 1983-as ősbemutató fényképeivel illusztrálva.

A láthatatlanok

„Van nevem, de nehezen kimondható. Ezért a magyar nevem Ildi.” „Amikor eljöttem, a feleségem terhes volt. Hat éve vagyok itt. Még soha nem találkoztam a gyerekemmel, csak okostelefonon keresztül.” „Lehet, hogy soha nem megyek haza.

Boldogtalanság, gyere haza

Ahogy egy kritikusa is megjegyezte, „van, akinek ez idegesítő”. Igen, lehet zavaró az író „kalandozó” beszédmódja, ahogy belekezd egy mondatba, majd abban egy újabbat generál, csak mert más téma jutott eszébe; vagy ahogy letér a megkezdett csapásról, hogy aztán oldalakkal később térjen vissza hozzá.

Russzkij karablj, igyi na huj!

A társadalom totális kontrolljára törekvő NER (azaz Orbán Viktor) az ún. Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) létrehozásával a kormánytól független sajtót és civil szerveződéseket akarja szoros megfigyelés alá helyezni.

Élesített fegyver

Bohózatnak indult Elon Musk beszállása a Twitterbe, de az angliai zavargások jól mutatják, hogy a keze alatt a platform a profi valóságtorzítás mintapéldánya lett.

Koós Pál végleg megérkezett

  • Marinov Péter

Augusztus 1-jétől Koós Pál tölti be a modellváltáson átesett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektori pozícióját. Koóst az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erősen vitatható eljárás nyomán juttatta a rektori székbe. Jogszerű volt-e ez a művelet, és ha nem, lehetséges-e jogorvoslat? Tettem egy próbát.

A rossz közérzet kultúrája

Pár hét híján tizenöt éve hangzott el Orbán hírhedt kötcsei beszéde, amely a készülő Fidesz-világ kulturális univerzumát vetítette előre. Honnan indult és hová jutott azóta az orbáni kultúrpolitika? Milyen víziók mozgatták és mozgatják a rendszer kulturális építkezését? Van-e egyáltalán építkezés és rendszer, és miért érzi majd’ mindenki rettenetesen magát benne? És maradt-e élet rajta kívül?

Megtaposták, megszerették

A legmagasabb kitüntetést adja az államalapítás ünnepén Makó fideszes vezetésű önkormányzata Buzás Péternek, a korábbi szocialista polgármesternek. Miután legyőzték, évekig célkeresztben volt, mert tartottak attól, hogy újraindul. Nem tette.