Egy hét tudomány 2024/9.

  • Narancs
  • 2024. február 28.

Interaktív

Rövid hírek: gén, HIV, agy...

GÉN Az egyre bővülő genetikai adatbázisokban lévő, a későbbi vizsgálati eredményeket torzító szennyeződések kimutatására és a szennyezett genomadatok kitisztítására hozott létre új eljárást az a zömmel magyar tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Communications folyóiratban publikálta eredményeit. A Nagy László (HUN–REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont) által irányított nemzetközi együttműködés keretében a szegedi kutatók elkészítettek egy teljesen új számítógépes szoftvert (ContScout), amely a korábban más csoportok által közzétett megoldásokhoz képest lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket, miközben a horizontális (azaz más élő szervezetektől származó) géntranszfer révén szerzett géneket, genetikai információt érintetlenül hagyja. A kutatók a 844 megvizsgált eukarióta genom több mint felében mutattak ki bizonyos mértékű szennyeződést, azok döntő többsége baktériumokból származott. A szennyeződés néhány esetben akkora mértéket öltött, hogy a közzétett genomadatokból egy második élőlény közel teljes genomja is rekonstruálható volt. A közzétett kézirat részletes példákon keresztül illusztrálja, milyen torzító hatással vannak a szennyező szekvenciák azokra a kísérletekre, amelyek egyedi géncsaládok, valamint élőlények evolúciós történetét kívánják feltárni.

NAPKITÖRÉS A jelenlegi napciklus eddigi legerősebb napkitörését, egy X6.3-as eruptív flert észlelt a NASA Solar Dynamics Observatory műholdja február 22-én este, magyar idő szerint 23 óra 34 perckor. Ennél hevesebb napkitörést utoljára 2017. szeptember 10-én detektáltak, az X8.2-es erősségű volt – a mostani szerencsére nem járt a Földre is veszélyes koronakidobódással. A mostani napkitörések legerősebbikét hét órán belül két X osztályú kitörés is megelőzte: ezek mindegyike csillagunk AR 3590-es napfoltcsoportjához köthető. A napkutatók figyelmeztetnek rá, hogy a jelenlegi napciklus 2025-ben elérkező csúcspontja felé közeledve az égitest felszíne egyre aktívabb, és egyre erősebb kitöréseket produkál. Ezek zömmel csak a nagyfrekvenciás kommunikációt érintik a Föld éppen napsütötte oldalán: az 1–30 megahertzes frekvenciatartományban jelentkeznek zavarok, mivel a napkitörések által kiváltott földmágneses viharok nyomán a rádióhullámok visszaverődés helyett elnyelődnek az ionoszférában. A mobilkommunikációt ugyanakkor nem érintik a kitörések, mivel a mikrohullámon (0,3–300 gigahertz frekvencián) zajló jeltovábbításhoz nincs szükség az ionoszféráról való visszaverődésre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.