GÉN Az egyre bővülő genetikai adatbázisokban lévő, a későbbi vizsgálati eredményeket torzító szennyeződések kimutatására és a szennyezett genomadatok kitisztítására hozott létre új eljárást az a zömmel magyar tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Communications folyóiratban publikálta eredményeit. A Nagy László (HUN–REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont) által irányított nemzetközi együttműködés keretében a szegedi kutatók elkészítettek egy teljesen új számítógépes szoftvert (ContScout), amely a korábban más csoportok által közzétett megoldásokhoz képest lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket, miközben a horizontális (azaz más élő szervezetektől származó) géntranszfer révén szerzett géneket, genetikai információt érintetlenül hagyja. A kutatók a 844 megvizsgált eukarióta genom több mint felében mutattak ki bizonyos mértékű szennyeződést, azok döntő többsége baktériumokból származott. A szennyeződés néhány esetben akkora mértéket öltött, hogy a közzétett genomadatokból egy második élőlény közel teljes genomja is rekonstruálható volt. A közzétett kézirat részletes példákon keresztül illusztrálja, milyen torzító hatással vannak a szennyező szekvenciák azokra a kísérletekre, amelyek egyedi géncsaládok, valamint élőlények evolúciós történetét kívánják feltárni.
NAPKITÖRÉS A jelenlegi napciklus eddigi legerősebb napkitörését, egy X6.3-as eruptív flert észlelt a NASA Solar Dynamics Observatory műholdja február 22-én este, magyar idő szerint 23 óra 34 perckor. Ennél hevesebb napkitörést utoljára 2017. szeptember 10-én detektáltak, az X8.2-es erősségű volt – a mostani szerencsére nem járt a Földre is veszélyes koronakidobódással. A mostani napkitörések legerősebbikét hét órán belül két X osztályú kitörés is megelőzte: ezek mindegyike csillagunk AR 3590-es napfoltcsoportjához köthető. A napkutatók figyelmeztetnek rá, hogy a jelenlegi napciklus 2025-ben elérkező csúcspontja felé közeledve az égitest felszíne egyre aktívabb, és egyre erősebb kitöréseket produkál. Ezek zömmel csak a nagyfrekvenciás kommunikációt érintik a Föld éppen napsütötte oldalán: az 1–30 megahertzes frekvenciatartományban jelentkeznek zavarok, mivel a napkitörések által kiváltott földmágneses viharok nyomán a rádióhullámok visszaverődés helyett elnyelődnek az ionoszférában. A mobilkommunikációt ugyanakkor nem érintik a kitörések, mivel a mikrohullámon (0,3–300 gigahertz frekvencián) zajló jeltovábbításhoz nincs szükség az ionoszféráról való visszaverődésre.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
