Az első tavaszi záporok – Időjárás a héten

Örömhír, hogy melegszik az idő nappal, és enyhülnek az éjszakák – ezzel együtt szerdától gyakorta felhős-záporos időnk lesz. Vasárnap pedig óraátállítás!

A múlt vasárnapi gyenge hidegfront okozta kisebbfajta lehűlés szerencsére csak egy napot és egy részben még fagyos éjszakát tart ki ezen a héten. Ezt követően napokon át melegszik az idő, mind nappal, mind éjszaka: idén (a múlt heti prognózisunkból okkal kifelejtett) Sándor, József, Benedek megkésve hozza a meleget.

Csakhogy ez már nem lesz holmi zavartalan, idilli, napsütéses kora tavasz: kedd estétől kezdve a nyugat-európai alacsony nyomású teknő előoldalán dél, délkelet felől érkező nedves, labilis, ámde enyhe légtömegek alakítják időjárásunkat. Úgy néz ki, ezen a héten jóval több lesz a csapadék, mint a múlt héten. Ráadásul a magasabb hőmérséklet és nagyobb fokú légköri instabilitás mellett megjelennek a hevesebb feláramlással járó konvektív csapadékformák: tavaszias záporok és bizony, talán az első zivatarok is. Ugyanakkor nem lesz egyfolytában felhős az idő: többször is felszakadozik a felhőzet, így némi napsütést is kaphatunk közben.

Főleg szerda délutántól kezdve szinte napszaktól függetlenül számíthatunk esőkre és záporokra – talán legkevésbé csütörtökön napközben.  Ám a hőmérséklet majd csak péntektől esik vissza, és kezdetben inkább nyugaton (és a középső országrészben), s mindez nem érinti az enyhe éjszakákat, míg el nem áll az eső  - vasárnap hajnalban azért már hűvösebb lehet. Hét közepétől egy mediterrán ciklon ügyködik a környékünkön, melynek középpontja  igen közel kerül hozzánk, a Dunántúl pedig már péntek reggelre a hátoldalára kerül, ami országszerte megerősödő szelet és lépcsőzetesen csökkenő hőmérsékleteket jelent. A pénteki kettősség után szombaton már keleten is hűvösebb lehet – mellesleg a nyugat felől lehűlést okozó, lassú mozgású mediterrán ciklonrendszer útját is csapadék kíséri: csütörtök késő estétől előreláthatóan szombat délelőttig. Ennek mennyisége most még bizonytalan, talán vasárnapra virradó éjjel fordulhat ismét csapadékosabbra az idő. Ráadásul tovább erősödik, főleg az ország nyugati és középső felén a viharos lökésekkel is kísért északnyugati szél - de most úgy tűnik, szombat késő estére átmenetileg mérséklődik (emiatt a már említett vasárnap reggel ismét csípős, néha fagyos lehet), azután a hét utolsó napján többnyire már csak élénken fúj majd. A kicsit hűvösebb, néha esős idő esetleg a jövő hét elején is folytatódhat – de talán az éjszakai fagyokat akkor már megússzuk. Habár sajnos nem kezdődött el az a periódus, amikor már nem kell számolnunk efféle balesetekkel - az ugyanis nem más, mint a még távoli nyár. S ha már itt tartunk: vasárnap hajnalban egy órával ugrunk előre, azaz kezdődik a nyári időszámítás - eme ravasz trükknek köszönhetően vasárnap még este negyed nyolckor is világos lesz!

Tavaszi szeszély

Hétfő: Délután 9, 12 fokos maximumok várhatók – ehhez sok napsütés és gyenge-mérsékelt (legfeljebb keleten élénkebb) északkeleti légmozgás társul. Hajnalban (derült időben, gyenge-mérsékelt délkeleti szél mellett) még sokfelé, de főleg északon-északkeleten fagyni fog, –2, +4 foknál ritkán lesz melegebb.

Kedd: Délután már 13, 16 fok ígérkezik, élénk délkeleti szél fog fújni. Kezdetben sokat süt a nap, ám napközben kicsit már több lesz a felhő. Éjszaka is viszonylag meleg marad az idő: hajnalban is 2 és 8 fok közötti minimumokra számíthatunk. Csak délkeleten és az Észak-Dunántúlon fújhat élénkebb déli szél.

Szerda: Délután 14, 18 fokos maximumok lehetnek – a Dél- és Nyugat-Dunántúlon a kevesebb, keleten a több. Délelőtt még sok lesz a napsütés, ám délutántól délnyugat felől vastagabb felhők érkeznek, és napnyugta után egyre többfelé esni is fog. Szinte mindenhol (azért keleten a legkevésbé) megélénkül, az ország egy széles középső-nyugati sávjában kifejezetten megerősödik a délkeleti szél. A felhős, az ország keleti harmada kivételével esős, záporos, szeles időben rendkívül enyhe lesz az éjszaka: a hajnali minimumok is csak 5, 9 fok körül alakulnak. Az ország középső részén kifejezetten élénk marad a szél.

Csütörtök: Még mindig sok lesz a felhő, és előbb északon és a Dunántúlon, majd a középső országrészben is eshet (csekély mennyiségű) eső, sőt néhol tavaszias záporok, zivatarok is áztathatják a földet. Azért néha a nap is kisüthet, és délután zömmel 17 és 19 fok közötti csúcshőmérsékletek lesznek. Kezdetben kifejezetten élénk, a Dél-Alföldön átmenetileg erős, délután már csak mérsékelt déli szél fog fújni. Estétől újabb záporok, esetleg zivatarok is kialakulhatnak - főleg az ország északi és nyugati felén.  Az ország nagy részén hajnalban sem lesz hűvösebb 5, 9 foknál. A légmozgás előbb mindenhol legyengül, azután a Dunántúlon élénkül meg – igaz, itt már északról-északnyugatról fog fújni.

Péntek: A Dunántúlon és a középső országrészben már csak 10, 13 fokos csúcsértékeket mérhetünk, az ország keleti felén még 17, 19 fok is lehet. Előbb az ország nyugati kétharmadán, majd délután az addig néha napos keleten is sokfelé várható eső, zápor, esetleg zivatar. A Dunántúlon és a Duna mentén (így a főváros környezetében) erős, viharos lökésekkel kísért északnyugati szél fog fújni. Estétől kezdve inkább a középső és a keleti országrészben számíthatunk további, akár kiadós csapadékra. Hajnalban a felhős időben 5, 9 fokos legalacsonyabb hőmérsékletekre számíthatunk. A Dunántúlon, a Duna mentén és most már  északkeleten is erősen fúl majd az északnyugati (illetve északi) szél.

Szombat: Változóan felhős, néha napos, főként keleten elszórtan még esős, záporos idő lesz: már csak 9, 14 fokos maximumokban bízhatunk. Továbbra is a Dunántúlon, a Duna mentén (például a fővárosban) és keleten (így a Tiszántúlon) lesz a legerősebb az északi-északnyugati szél – itt viharos széllökésekre is számíthatunk! Éjszaka nyugatról érkeznek újabb felhők és az Alpokalján reggel eshet. A fokozatosan mérséklődő szélben hajnalban 0, +6 lesz a minimum – északon és a Dunántúlon foltokban fagyhat.

Vasárnap: Változóan felhős idő várható, késő estig legfeljebb a Dunántúlon eshet, ott sem sok (hétfőre virradóan viszont kiterjedtebben is). Napközben 11, 14 fokos csúcsértékekre számítsunk. Főként a a középső országrészben ismét megélénkül az északnyugati szél, ám többnyire azért gyengébb lesz a légmozgás, mint az előző napokon.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.