Előkészítetlen volt, botrányosra sikeredett az alpolgármester-választás Békéscsabán

Kis-Magyarország

A közelgő önkormányzati választás viharos előszele, politikai erőfitogtatás vagy hatalmi cinizmus? Az is lehet, mindez együtt volt az a hol bohózatba, hol szomorújátékba hajló színjáték, ami a napokban jellemezte a békéscsabai közgyűlést, amikor a hiányzó, harmadik alpolgármesteri tisztet próbálták betölteni. Sikertelenül.

Hosszan tartó, súlyos betegség után néhány hónappal ezelőtt elhunyt Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) békéscsabai képviselő és alpolgármester, akinek temetésén mások mellett Kövér László és Kubatov Gábor is megjelent. (Az egykor a kisgazdáktól és Torgyán József mellől induló politikusnak a mai hatalom legfelső köreiben is voltak kapcsolatai.) Listáról az a Nagy Sándor lett az elhunyt politikus helyett a képviselő, aki „civilben” a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Herczeg Tamásnak a kabinetfőnöke. Ám ezzel nem oldották fel azt a törvényességi aggályt, hogy a békéscsabai közgyűlés szervezeti és működési szabályzata (szmsz) szerint három alpolgármester segíti a városvezető munkáját.

A tizenhét tagú békéscsabai közgyűlésben kilenc voks szükséges a minimális többség megszerzéséhez, így ahhoz is, hogy alpolgármestert válasszanak a képviselők. A Fidesz-frakció úgy tekintett az ezzel kapcsolatos jelölésre és választásra, hogy a poszt őket illeti, mivel a képviselőcsoportjuk adta a harmadik alpolgármestert. A Viharsarok fővárosát nagykoalícióban a „lila Fidesznek” nevezett Hajrá Békéscsaba Egyesület irányítja a Fidesszel karöltve, a polgármestert – Szarvas Péter személyében – a Hajrá Békéscsaba adja. A két formáció a 2019-es önkormányzati választáson hét-hét képviselőt juttatott a közgyűlésbe, ami erőegyensúlyt jelentett az Fidesz „A” és a Fidesz „B” csapata között még akkor is, ha polgármesteri posztot a Hajrá Békéscsaba nyerte el. Mellettük mindössze három ellenzéki került be a testületbe.

A nagykoalíción belüli erőegyensúly akkor bomlott meg, amikor egy fideszes önkormányzati képviselő halála miatt időközi választást tartottak 2022 júniusában az 55 ezres megyeszékhely egyik választókerületében. Szarvas Péter itt némi meglepetésre népfrontos megoldást javasolt: azt kérte a versengő ellenfelektől, hogy mindenki támogassa az ő jelöltjét, Varga Tamást. Ez a megoldás a többiek tetszését nem nyerte el, ám a romokban lévő ellenzék végül nem indított aspiránst, míg a Fidesz felvette a kesztyűt, de veszített.

A Hajrá Békéscsaba jelöltje, Varga Tamás nem csupán képviselő, de hamarosan alpolgármester is lett. Mellette már korábban Nagy Ferenc lett a „lila Fidesz” színekben társadalmi megbízatású, azaz szavazati joggal nem rendelkező alpolgármester Szarvas Péter polgármester döntése alapján. A harmadik alpolgármestert adta a Fidesz-KDNP, ám ez a hely Hanó halálával megürült. Így került mindez napirendre a napokban, a képviselők titkos szavazással döntöttek. Ám a körülmények meglehetősen rendhagyóra sikeredtek.

Történt ugyanis, hogy az idei utolsó, december 14-i békéscsabai közgyűlésre érkező képviselők csak a díszterembe lépve látták meg, hogy ott szavazófülkét állítottak fel. Ez egyértelműen az új alpolgármester voksolására utalt, holott erről a közgyűlési meghívóban szó sem volt. Ám amikor Miklós Attila (MSZP) képviselő ezt közvetlenül az ülés előtt megkérdezte Bacsa Vendel jegyzőtől, akkor kitérő választ kapott. Nem sokkal később Szarvas Péter egy helyben kiosztott előterjesztésben arra tett javaslatot, hogy Paláncz Györgyöt, a Fidesz-frakció tagját, egy helyi kéttannyelű szakközépiskola igazgatóját válasszák főállású alpolgármesternek.

Kiderült, erről az informális zajló előzetes tárgyalásokon nem egyeztek meg, Paláncz ott és akkor tudta meg, ő a városvezető jelöltje a posztra.

A Fidesz szüntet kért a titkos szavazás előtt, hogy értékelje a helyzetet, ami annál is érdekesebb volt, mert egy középiskola igazgatójának így közvetlenül a tanév közepén kellene egyik pillanatról a másikra otthagynia az intézményét. Még ezelőtt Szarvas felolvasta a Békés megyei kormányhivatal vezetőjének levelét, amelyben a Fideszhez több mint közel álló Takács Árpád a törvényesség helyreállítására szólította fel a közgyűlést azzal, hogy megválasztja a harmadik alpolgármestert. Végül – nem kis meglepetésre – Paláncz vállalta a jelöltséget, s ezzel ő maga és a kormányzópárt belefutott a kínos felsülésbe.

Ugyanis nyolcan támogatták, míg nyolcan nem támogatták ezt a megoldást. Így nem volt meg a minimális többség a megválasztásához.

Ám kiderült: mindez előre kiszámítható volt. Szerda délután az ágyban fekvő beteg Dancsó Tibor (DK) képviselő telefonon arról értesítette Szarvas Pétert, hogy olyan állapotban van, amely lehetetlenné teszi, hogy ott legyen a másnapi közgyűlésen. Innentől a polgármester tudta, hogy nem lehet meg a többség az előterjesztésének, amelyet bár ő terjeszt elő, de maga sem támogat. Ez annak ellenére is világos utóbb, hogy a voksolás titkos volt. A Fidesz nyilvánosságra hozta, hogy hat képviselője támogatta az előterjesztést, s ugyanezt erősítette meg a MSZP két fős csoportja is. Így a matek szerint a fennmaradó nyolc képviselő, aki nem támogatta a javaslatot, csak a Hajrá Békéscsaba képviselője lehetett. (Kettejük nemmel voksolt, hatan érvénytelen szavazólapot adtak le.)

Mire ment ki a játék? – kérdezhetnénk. Több játszma folyt, folyik egyezerre a színfalak előtt és mögött. Egyrészt a békéscsabai városvezető demonstrálhatta Takács Árpádnak, hogy próbálta ugyan feloldani a törvényességi aggályt, de a közgyűlés patthelyzetet teremtett, s erről ő nem tehet. A dolog szépséghibája, hogy ezt pontosan tudta előre. Sőt, erre játszott rá. Mindez üzenet is a Hajrá Békéscsaba részéről a Fidesz számára, hogy az erőviszonyok megváltoztak a közgyűlésen belül, a „lila Fidesz” dönt a fontos kérdésekben. Mindez pengeváltás is volt az alig fél év múlva esedékes önkormányzati választás előtt, amelyen a Fidesz jelenlegi hat képviselőjéből valószínűleg csak négy indul újra. Vannak olyanok is, akik szerint erre a rövid időre már nem érdemes új alpolgármestert választani.

Opauszki Zoltán, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője a történtek után némi sértettséggel, azt közölte, hogy a helyhatósági választásig nem is jelölnek alpolgármestert. Így marad a törvénysértő helyzet, hacsak a Hajrá Békéscsaba nem módosítja az szmsz-t és foglalja írásba, hogy a jövőben elegendő két alpolgármester. Ugyanakkor a jogszabály nem tisztázza pontos határidőkhöz kötve, hogy a megüresedett alpolgármesteri helyet meddig kell újra betölteni.

Mint utóbb kiderült, akkor sem sikerült volna alpolgármester választani a békéscsabai közgyűlésnek, ha betegsége miatt nem marad kényszerűen távol Dancsó Tibor. Azt mondta ugyanis a Narancs.hu-nak, ha ott lett volna, akkor sem szavazza meg az előterjesztő által is leszavazott előterjesztést. Miklós Attila közlése szerint a voksolás után azt mondta neki az abban részt nem vevő Nagy Ferenc: „Látod, ilyen a politika!” Erre Miklós úgy válaszolt: „Nem, ti csináljátok így.” Miklós Attila hozzátette, Szarvas Péter részéről mindez a politikai taktika része volt, egyben ugyanolyan aljas dolog, ahogy a Fidesz közeli Pannon Menza Kft.-nek korábban odaadták a békéscsabai közétkeztetést, ahogy az OTP-től a Mészáros Lőrinc résztulajdonába álló Magyar Bankholdingnak adták át az önkormányzat számlavezető banki pozícióját, és ahogy Mészáros Publimont Kft.-jének átengedték az összes békéscsabai buszmegállót és azok teljes reklámfelületét. 

Olcsó poénnal élve: viharos idők következhetnek a Viharsarok fővárosában.

(Címlapképünkön: Szarvas Péter polgármester, Bacsa Vendel jegyző és Nagy Ferenc alpolgármester. Forrás: Szarvas Péter Facebook)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Kinek a felelőssége egy társasház felújítása? Mit tudunk csinálni, ha egyvalaki ellenzi a tulajdonosok közül?

A mögöttünk hagyott időszak a kötelező társasházi közgyűlések hónapja. Szilber Szilvia társasházkezelőt, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete elnökségi tagját egyebek mellett olyan tipikus problémákról kérdeztük, mint hogy milyen visszaélésekhez vezethet, ha valaki más tulajodonosok nevében szavaz a közgyűlésen, illetve mit lehet tenni, ha valaki keresztbefekszik egy nagyobb volumenű társasházi felújításnak.