Megszüntette a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárást a békéscsabai Joghatás Kft. ellen. A város közjegyzője (a közgyűlés felhatalmazásával) még 2015. november végén tett feljelentést ismeretlen tettes ellen csalás, hűtlen és hanyag kezelés, számviteli fegyelem megsértése és zugírászat miatt. Utóbbi ügyében még folyik a nyomozás, Csongrád megye átadta az ügyet a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészségnek, a többi esetben azonban a nyomozó hatóság szerint bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg.
Mi történt?
Az ügyet végigkövetve több cikken keresztül mutattuk be a békéscsabai eseményeket. Ennek lényege az volt, hogy Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (továbbiakban: a Társulás) és az általa fenntartott szociális intézmények mutyigyanús tanácsadói szerződéseket kötöttek (főként jogi szaktudást igénylő és egyéb, például szervezetfejlesztési vagy konyhai tanácsadásra vonatkozó szerződéseket) egy jól körülhatárolható vállalkozói körrel. A körbe tartozott a Haranginé Ádám Zsuzsanna vezette Joghatás Kft., illetve maga Haranginé is, volt férje, H. László Attila ügyvéd, és fia, H. László. Ők jutottak hozzá a 2011 novembere és 2015 júniusa között kötött szerződésekből származó 167 millió forinthoz – mindebből csak a Joghatás Kft. 116 millióhoz. Épp ezért írtuk azt, hogy olajozottan működő családi háló szivattyúzta ki a pénzt Békésben.
| ||
Az ügyet címszavakban a következőképp foglaltuk össze:
– 2015 nyaráig összesen 116 millió forinthoz jutott a cég
– ezért például havi több mint egymillió forintért adtak tanácsot „konyhai” ügyekben (sic!)
– eközben az előző polgármester, Vantara Gyula kormánypártiként már az országgyűlésben ül
– a szerződések megkötésekor ő volt a Kistérségi Társulás elnöke
– egy birtokunkba került vizsgálati dokumentum szerint több szerződés jogszerűtlenül és nem értékarányosan, túlárazva került megkötésre
– több esetben nem írtak ki közbeszerzést, ez pedig törvénysértő
Még 2015 nyarán a Társulás egy mindenre kiterjedő vizsgálatot indított – 39 szerződést érintve. Ezekből első körben hatot bontottak fel: egyet értékaránytalanság miatt („konyhai” tanácsadásra havi több mint egymillió forintot számláztak ki), a többit jogszerűtlenség miatt, ami az ügyvédi törvényből adódott: aszerint ugyanis jogi tanácsadást csak ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző végezhet, gazdasági társulás vagy magánszemély nem, a Joghatás Kft. mégis tanácsadói szerepben lépett fel, így jogszerűtlenül járt el. Emellett könyvvizsgálói és pénzügyi hiányosságokat is találtak a vizsgálat során, ráadásul azzal a közbeszerzési törvényt is megsértették, hogy a cég automatikusan, közbeszerzés kiírása nélkül kapta meg a tanácsadói feladatot.
Akkor cikkünkre reagálva Szarvas Péter, Békéscsaba 2014 után megválasztott, független polgármestere és a Társulás jelenlegi elnöke is elismerte, hogy látszottak szabálytalanságok, de szerinte ebből is nagyobb ügyet csinált a politika (sic!), mint amilyet kellett volna.
A nyári vizsgálatok eredményeit a város közgyűlése 2015. november végén tárgyalta (helyszíni beszámolónkat erről itt olvashatja). A jogi jelentést Farnas József ügyvéd készítette, formai szempontból mindössze egy szerződést talált szabályosnak, és megállapította, hogy a családi vállalkozásként működő tanácsadói munka nem volt szerencsés.
A Jogi és Ügyrendi Bizottság felülvizsgálatot kért egy másik ügyvédtől, Bagdi Lászlótól, aki több problémát is talált, például a kft. által végzett szervezetfejlesztési tanácsadáshoz szükséges szaktudásra semmiféle bizonyítékot nem talált, az ügyvédi tevékenység esetén fogalmilag kizárt túlóradíj számlázásával sem törődtek az illetékesek, az intézmények pedig súlyos anyagi károkat szenvedtek. A képviselő-testület végül megszavazta (15 igennel és Szarvas Péter tartózkodásával) a feljelentést, és felkérték a jegyzőt, hogy tegye azt meg: „a 2011. november 3-a óta a Társulással és intézményeivel kötött szerződések miatt a Békéscsabai Rendőrkapitányságon, zugírászat, csalás, hanyag és hűtlen kezelés, illetve számviteli fegyelem megsértése miatt, ismeretlen tettes ellen.”
Ez, ahogy lapunkat akkor a jegyző tájékoztatta, meg is történt, a nyomozás a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon és a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészségen folyik. (Ők zugírászat és más bűncselekmények miatt nyomoztak, most maradt a zugírászat, mivel „annak nyomozása kizárólagos ügyészi hatáskörbe tartozik”, ezért a bűnügyeket el is különítették, és az iratokat Csongrád megye megküldte Gyulának.)
Mi várható?
Ez a nyomozás zárult most le – kivéve a zugírászat ügye (amit ugye Gyulán kezeltek). A nyomozó hatóság a nyomozás során újabb bizonyítékokat kért a jegyzőtől és a Társulástól (például szervezeti és működési szabályzatokat, számviteli politikákat, pénzkezelési szabályzatokat, vagy a Társulásnál és intézményeinél korábban lefolytatott közbeszerzési vizsgálatokat), megnézték a bankszámlaforgalmi kimutatásokat, illetve adó-, járulék- és könyvszakértőt vontak be a vizsgálatba, tanúkat hallgattak ki.
A rendőrség indoklásában kifejti, hogy „a jegyző által tett feljelentéshez csatolt egyik jelentés már a hűtlen kezelés törvényi tényállásának megvalósulását kizárhatónak ítélte”, szándékos jogsértés ugyanis nem valósult meg (a Btk. szerint hűtlen kezelést az követ el, akit „idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz”). Szerintük „egy kívülállók által rossznak ítélt döntés, amely a gazdálkodó szervezetre esetleg vagyoni szempontból hátrányos, önmagában nem tekinthető a vagyonkezelői kötelezettség megszegésének, ennélfogva nem meríti ki a hűtlen kezelés törvényi tényállását sem”.
Bár a nyomozás szerint minden törvényesen zajlott, azért itt idéznénk fel, hogy a havi egymilliós „konyhai tanácsadás” mire is vonatkozott:
– a havi meleg étkezést rögzítő étlapterv alapján a tényleges étlap összeállítása normál étkeztetés esetén, annak szakmai véleménnyel történő ellátása, melynek hiányában az étlapterv nem adható ki,
– a meleg étkezéseknél idényjelleg helyi vagy környékből származó alapanyagok beintegrálása (sic!) az étkeztetésbe,
– alapanyag ismertetése egészségnap keretében,
– a beszerzésre kerülő anyagok tekintetében közreműködik abban, hogy azok a fenti szabályoknak megfelelő minőségben kerüljenek beszerzésre,
– a Megbízó által megjelölt telephelyeken információt gyűjt arra vonatkozóan, hogy az ellátottak étkezési szokásait minél jobban feltárják,
– a magyar ünnepi szokások szerinti étkezések biztosítása az ünnepnapokon.
Ezentúl a szerződéses kötelezettségeknek a felek eleget tettek, teljesítés nélküli kifizetések nem történtek, az ellenszolgáltatás arányosságának vizsgálata viszont már nem büntetőjogi kérdés, esetleg polgári jogi vagy munkajogi felelősség állapítható meg, de ez már nem a nyomozó hatóság kompetenciája. Ezért bűncselekményt nem állapítottak meg, és ezzel a nyomozás lezárult (illetve a hatóság „a gépjárműhasználattal összefüggő költségtérítések kifizetése kapcsán jelzéssel élt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé”).
Farnas József ügyvéd kérdésünkre elmondta: a jogi jelentés készítése során nem talált olyan körülményt, ami büntetőeljárás indításának alapját képezhette volna, de a közgyűlés döntése alapján ezt a jegyző megtette, a nyomozás során a hatóság viszont ugyanarra a következtetésre jutott, mint ő, ezért nagyot nem tévedhetett.
Miklós Attila MSZP-s önkormányzati képviselő, a békéscsabai MSZP elnöke szerint azonban a rendőrség a döntését csak az egyik jogi jelentésre (Farnaséra) alapozta, abból vett ki mondatokat az indoklásához. Szerinte igenis keletkezett kár, a jól körülhatárolható vállalkozói kör ugyanis kiszippantott majdnem 170 millió forintot a kistérségből, ráadásul volt olyan szerződés, amit értékaránytalanság miatt mondtak fel, tehát az ár és az elvégzett munka nem lehetett arányos egymással. A december elsején keltezett, nyomozást megszüntető határozatot a képviselők az utolsó decemberi ülésen kapták kézhez, januárban a jogi és ügyrendi bizottság tárgyalja majd, és mivel nem elégedettek a döntéssel, mennek tovább. „A polgári peres utat mindenképpen bejárjuk, sőt, egy újabb feljelentés lehetőségét is megfontoljuk” – mondta el Miklós Attila.
Farnas József szerint a polgári jogi eljárástól sem szabad sokat várni, a büntetőjog szigorúbban tárgyalja a vagyoni hátránnyal kapcsolatos ügyeket, persze meg lehet támadni polgári perrel is, de nem sok esélyt lát a sikerre. Legfeljebb két esetben. „A konyhai tanácsadós szerződés és az ugyanazon a napon duplán kiszámlázott üzemanyag kapcsán merülhetnek fel olyan szempontok, ami alapján polgári peres úton talán visszaszerezhető az összeg.”
| Hogy jön mindehhez az előző polgármester? A Farnas József által készített jogi jelentés kiemelte, hogy „a Társulási Tanács vélhetően az elnök ajánlása alapján fogadta el a Harangi házaspár közreműködését a rendszer kontrolljában és menedzselésében”. Akkoriban a Társulás elnöke Békéscsaba előző polgármestere, Vantara Gyula volt, aki két ciklus után felállt a polgármesteri székből, a 2014-es választásokon ugyanis Békés megye első választókerületében mandátumot szerzett és azóta az országgyűlési munkára koncentrál (nem is vett részt a 2015. novemberi képviselő-testületi ülésen). A helyi politikai életet közelről ismerő forrásaink az ügy kezdetén elmondták, hogy a Harangi család akkor jelent meg a város és a kistérség életében, amikor Vantara volt a polgármester. Később Szarvas Péter jelenlegi polgármester körül is megjelentek Vantara emberei: például nagycsaládosoknak és rászorulóknak osztottak sonkát és kalácsot Haranginéval és magával Vantara Gyulával; Szarvas sajtóreferense Harangi Zsuzsa, Haranginé lánya lett, Szántó Zsolt pedig a kabinetvezetője – ő előtte Vantara kabinetjének munkatársa volt. |
