Kiderült: már tavaly januárban veszélyes övezetté nyilvánították a győri Ipari Park bővítésére szánt területet

  • Papp László Tamás
  • 2023. október 25.

Kis-Magyarország

Erről az önkormányzat egyik ellenzéki tagja számolt be indulatos bejegyzésében. Ezek szerint jóval már a beígért vizsgálatok, hatástanulmányok, valamint a helyiek tájékoztatása, a velük történő konzultáció előtt meghozták a döntést. Vagyis ami ellen a civilek, az ellenzék és egyes helyi kormánypárti politikusok is tiltakoztak, már rég megvalósult. De a fideszes önkormányzat valamiért ezt még jó másfél évig nem rögzítette a térinformatikai rendszerben.

"Kedves Győriek! Kedves Győrszentivániak! Át lettetek b@aszva!" – e szavakkal fakadt ki Facebook-posztjában Pollreisz Balázs győri MSZP-s önkormányzati képviselő, a párt helyi elnöke. Felháborodását az váltotta ki, hogy "2022 augusztusa óta azért küzdenek a szentiváni civilek, hogy a lakóházaiktól párszáz méterre ne épülhessenek veszélyes üzemek. Ne legyen ipari övezet és ne legyen ún. GIPZ övezeti besorolás az ipari park bővítés" - utal a politikus a tiltakozásra, amelyet a Narancs.hu is a kezdettől nyomon követett cikkeiben. A Győrhöz tartozó Győrszentivánon élők azt akarják elérni, hogy a városrész melletti, az Ipari Park bővítésére kiszemelt terület ne váljon különösen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös, nagy zajjal járó ipari tevékenységű övezetté. A GIPZ-besorolás ugyanis ezt jelenti.

Csakhogy mint az önkormányzat városstratégiai bizottságának e hét keddi ülésén kiderült

"a szentiváni 400 hektár, 2022 januárja óta gyakorlatilag GIPZ övezet. Erről nem csak a győriek és a szentivániak nem tudtak, hanem a fideszes képviselők se. Még a szentiváni képviselő sem, aki történetesen a városstratégiai bizottság elnöke"

 – írja Pollreisz. Sík Sándor, a városrész fideszes képviselője áprilisban a Narancsnak úgy nyilatkozott: a GIPZ-övezetté nyilvánítást nem támogatja. De Hajtó Péter, a kormánypárt helyi frakciójából időközben kizárt városatya szintén úgy vélekedett: "Nem értek egyet azzal, hogy 900 méterre a lakókörnyezettől ilyen besorolású cég akár a letelepedés lehetőségét is megkapja! Az ilyen besorolású cégeket a lakókörnyezettől távol kell fogadni!" S maga Dézsi Csaba András polgármester is azt mondta tavaly novemberben lapunknak a GIPZ-övezetté nyilvánításról, hogy "ijesztőnek semmiképpen nem ijesztő, de felkaptam a fejemet. Ha erre gondol, akkor valóban felkaptam a fejemet".

Most viszont kiderült: teljesen mindegy, hogy mit gondoltak erről, hiszen már jóval korábban (a légszennyezettségi mérések, valamint a helyi orvosok által készített felmérések előtt) eldőlt a kérdés. Mindezt viszont csak másfél évvel később rögzítették a területet ilyen szempontból is nyilvántartó felületen. Mint Pollreisz írja, "az önkormányzat térinformatikai rendszerében furcsa változások történtek. A 400 hektár terület úgy néz ki a rendszerben mintha már GIPZ övezet lenne. Erről közgyűlési döntésnek kellett volna lennie. De ilyen döntés nem volt és magam sem tudtam róla. A mai Városstratégiai bizottsági ülés előtt megtudtam, hogy 2023. augusztus 23-án került fel a térinformatikai rendszerbe, magasabb jogszabályi rendelkezés miatt." 

Vagyis igaza lehet a jövő évi választásokon induló Borkai Zsolt korábbi fideszes polgármesternek, aki egy szeptemberi interjúban azt  mondta az akkugyárról: "Nem lehet megakadályozni. Biztos vagyok abban, hogy mire a választás lezajlik, és az új önkormányzat feláll, ez lefutott dolog lesz, és végül meg fog épülni." Azt is megjegyezte:  "Egyet tud tenni a polgármester ebben a helyzetben: extra figyelmet fordít arra, hogy ha valóban van környezetszennyezés, akkor minimálisra csökkentse, amennyire a mai technológiákkal lehetséges, és odafigyeljen a lakossági panaszokra." 

Pollreisz Balázs számos kérdést tett fel a mostani eset kapcsán: "GIPZ övezet-e a szentiváni 400 hektár? Ha igen, mióta? Mi alapján minősítették át? A Közgyűlés erről miért nem döntött? Miért titkolják el a győriek elől? Mikor akarták bejelenteni? A földeket szántóföld vagy ipari terület áron vásárolta meg az önkormányzat? Az érintett 400 hektáron hány helyrajzi számon van folyamatban, vagy az önkormányzat szükségesnek látja elindítani, esetlegesen le is zárult a kisajátítási eljárás? A kisajátítási eljárás során milyen kártérítési vagy egyéb ellenszolgáltatást nyújt az önkormányzat? Ez összegszerűen mekkora? Mi az oka annak, hogy augusztus 23-án tették fel a Térinformatikai rendszerbe? Mi volt az oka, hogy eltitkolták ezt az ügymenetet? Önök sem tartották szabályosnak? Netán rosszul végzik a munkájukat, és nem tudták, hogy ez az ügymenet? Vagy utasításba kapták, hogy így járjanak el?" - tudakolta a szocialista politikus. 

Az előzmények ismeretében azonban van esély rá, hogy ezek is hasonló sorsra jutnak, mint a bővítés ellen tiltakozó civilek adatigénylései, melyekkel semmiféle, az ügyre, illetve a beruházás területére vonatkozó érdemi tényt, adatot nem sikerült megtudni. Utólag érdekes kérdésnek tűnik, hogy mit értett azon Dézsi Csaba András, amikor tavaly novemberben ezt válaszolta lapunknak: "Kormányhatározat van erről, nyilvánvalóan a mi egyetértésünkkel a kormány ezt a területet jelölte ki. Tehát a mi döntésünk és az ő döntésük is ez volt." Ha egyetértés volt, akkor vajon miért csak másfél évvel később vezették fel a besorolást a térinformatikai rendszerbe?

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!