"Kedves Győriek! Kedves Győrszentivániak! Át lettetek b@aszva!" – e szavakkal fakadt ki Facebook-posztjában Pollreisz Balázs győri MSZP-s önkormányzati képviselő, a párt helyi elnöke. Felháborodását az váltotta ki, hogy "2022 augusztusa óta azért küzdenek a szentiváni civilek, hogy a lakóházaiktól párszáz méterre ne épülhessenek veszélyes üzemek. Ne legyen ipari övezet és ne legyen ún. GIPZ övezeti besorolás az ipari park bővítés" - utal a politikus a tiltakozásra, amelyet a Narancs.hu is a kezdettől nyomon követett cikkeiben. A Győrhöz tartozó Győrszentivánon élők azt akarják elérni, hogy a városrész melletti, az Ipari Park bővítésére kiszemelt terület ne váljon különösen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös, nagy zajjal járó ipari tevékenységű övezetté. A GIPZ-besorolás ugyanis ezt jelenti.
Csakhogy mint az önkormányzat városstratégiai bizottságának e hét keddi ülésén kiderült
"a szentiváni 400 hektár, 2022 januárja óta gyakorlatilag GIPZ övezet. Erről nem csak a győriek és a szentivániak nem tudtak, hanem a fideszes képviselők se. Még a szentiváni képviselő sem, aki történetesen a városstratégiai bizottság elnöke"
– írja Pollreisz. Sík Sándor, a városrész fideszes képviselője áprilisban a Narancsnak úgy nyilatkozott: a GIPZ-övezetté nyilvánítást nem támogatja. De Hajtó Péter, a kormánypárt helyi frakciójából időközben kizárt városatya szintén úgy vélekedett: "Nem értek egyet azzal, hogy 900 méterre a lakókörnyezettől ilyen besorolású cég akár a letelepedés lehetőségét is megkapja! Az ilyen besorolású cégeket a lakókörnyezettől távol kell fogadni!" S maga Dézsi Csaba András polgármester is azt mondta tavaly novemberben lapunknak a GIPZ-övezetté nyilvánításról, hogy "ijesztőnek semmiképpen nem ijesztő, de felkaptam a fejemet. Ha erre gondol, akkor valóban felkaptam a fejemet".
Most viszont kiderült: teljesen mindegy, hogy mit gondoltak erről, hiszen már jóval korábban (a légszennyezettségi mérések, valamint a helyi orvosok által készített felmérések előtt) eldőlt a kérdés. Mindezt viszont csak másfél évvel később rögzítették a területet ilyen szempontból is nyilvántartó felületen. Mint Pollreisz írja, "az önkormányzat térinformatikai rendszerében furcsa változások történtek. A 400 hektár terület úgy néz ki a rendszerben mintha már GIPZ övezet lenne. Erről közgyűlési döntésnek kellett volna lennie. De ilyen döntés nem volt és magam sem tudtam róla. A mai Városstratégiai bizottsági ülés előtt megtudtam, hogy 2023. augusztus 23-án került fel a térinformatikai rendszerbe, magasabb jogszabályi rendelkezés miatt."
Vagyis igaza lehet a jövő évi választásokon induló Borkai Zsolt korábbi fideszes polgármesternek, aki egy szeptemberi interjúban azt mondta az akkugyárról: "Nem lehet megakadályozni. Biztos vagyok abban, hogy mire a választás lezajlik, és az új önkormányzat feláll, ez lefutott dolog lesz, és végül meg fog épülni." Azt is megjegyezte: "Egyet tud tenni a polgármester ebben a helyzetben: extra figyelmet fordít arra, hogy ha valóban van környezetszennyezés, akkor minimálisra csökkentse, amennyire a mai technológiákkal lehetséges, és odafigyeljen a lakossági panaszokra."
Pollreisz Balázs számos kérdést tett fel a mostani eset kapcsán: "GIPZ övezet-e a szentiváni 400 hektár? Ha igen, mióta? Mi alapján minősítették át? A Közgyűlés erről miért nem döntött? Miért titkolják el a győriek elől? Mikor akarták bejelenteni? A földeket szántóföld vagy ipari terület áron vásárolta meg az önkormányzat? Az érintett 400 hektáron hány helyrajzi számon van folyamatban, vagy az önkormányzat szükségesnek látja elindítani, esetlegesen le is zárult a kisajátítási eljárás? A kisajátítási eljárás során milyen kártérítési vagy egyéb ellenszolgáltatást nyújt az önkormányzat? Ez összegszerűen mekkora? Mi az oka annak, hogy augusztus 23-án tették fel a Térinformatikai rendszerbe? Mi volt az oka, hogy eltitkolták ezt az ügymenetet? Önök sem tartották szabályosnak? Netán rosszul végzik a munkájukat, és nem tudták, hogy ez az ügymenet? Vagy utasításba kapták, hogy így járjanak el?" - tudakolta a szocialista politikus.
Az előzmények ismeretében azonban van esély rá, hogy ezek is hasonló sorsra jutnak, mint a bővítés ellen tiltakozó civilek adatigénylései, melyekkel semmiféle, az ügyre, illetve a beruházás területére vonatkozó érdemi tényt, adatot nem sikerült megtudni. Utólag érdekes kérdésnek tűnik, hogy mit értett azon Dézsi Csaba András, amikor tavaly novemberben ezt válaszolta lapunknak: "Kormányhatározat van erről, nyilvánvalóan a mi egyetértésünkkel a kormány ezt a területet jelölte ki. Tehát a mi döntésünk és az ő döntésük is ez volt." Ha egyetértés volt, akkor vajon miért csak másfél évvel később vezették fel a besorolást a térinformatikai rendszerbe?
