2020. május 13-án a Gyulai Rendőrkapitányság rémhírterjesztés gyanúja miatt a kora reggeli órákban kiszállt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Kossuth Körök gyulai vezetőjéne, Csóka-Szűcs János lakásához. Házkutatás és az informatikai eszközök lefoglalása után előállították a mozgássérült férfit, ahol rabosították, kihallgatták, majd órák múltán engedték útjára úgy, hogy háza jó pár kilométerre van a rendőrségtől. Az esetről a Naracs.hu számolt be elsőként.
Az aktivista „bűne” az volt, hogy megírta: a járványra hivatkozva teljesen kiürítették a gyulai kórházat, ahol 1170 ágy állt akkor üresen, közben súlyosan beteg emberek is hazaküldtek. Már akkor is tudni lehetett, hogy ez a közlés megfelelt a valóságnak. Cikkünk nyomán a hírt nem csak a magyar, hanem az európai sajtó is átvette, sőt Strasbourgban az Európai Parlamentben és Berlinben, a törvényhozás alsó házában is szóba került a gyulai eset. Sőt, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök telefonon felhívta és támogatásáról biztosította Csóka-Szűcs Jánost.
A történtek után két nappal május 15-én a Gyulai Járási Ügyészség arra hivatkozva szüntette meg az eljárást, hogy bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Ugyanezen a napon több ellenzéki párt és mozgalom vezetőjének részvételével – Márki-Zay Péter, Fekete-Győr András, Szél Bernadett és Hadházy Ákos – Csóka-Szűcs melletti demonstrációt tartottak Gyulán. A gyulai aktivista aztán az eljárás végeztével kikérte az ügy iratait, ebből kiderült: a gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő tett feljelentést.
Az ügyben rendhagyó módon a Magyar Helsinki Bizottság jelentkezett jogi képviseletre a gyulai ellenzéki aktivistánál. Ennek nyomán még 2020 május végén panaszt nyújtottak be a foganatosított rendőri intézkedéssel szemben. Arra hivatkoztak, hogy hiányzott az előállítás jogalapja, az előállítással a rendőrség nem tartotta be az arányosság követelményeit, s hogy a kutatást végző rendőrök jogtalanul jutottak hozzá a lefoglalt számítástechnikai eszközök jelszavaihoz. Nem meglepő módon elsőfokon a Gyulai Rendőrkapitányság, majd néhány hónappal később a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság is elutasította a panaszt. Így az ügy eljutott a Szegedi Törvényszékre.
A másodfokú bíróságot többször megjárta. A Szegedi Törvényszék szerint nem volt aggályos Csóka-Szűcs János előállítása, az sem, hogy a kora reggeli órákban érkeztek a rendőrök az érintett házához. A bíróság szerint a magánérdek sérelme sem valósult meg, mert a reggel 6 óra utáni időpontban a gyulai ellenzéki aktivista már fent volt. A bíróság szerint a rendőrség „határozata kimerítően tartalmazza az előállítás okait, indokait, azaz a cselekmény felderítéséhez fűződő bűnüldözési érdek a tárgyi bizonyítékok felkutatása, rögzítése, valamint a felperessel szemben felmerült gyanú közlésének eljárásjogi igénye, és kihallgatása támasztotta alá a felperes előállítását”.
De még ennél is továbbment a Szegedi Törvényszék ítéletének indoklása. Eszerint: „A végrehajtott büntetőeljárási cselekmények kriminalisztikai szempontból indokoltak voltak. Köztudomású tény, hogy Magyarországon a vitatott időpontban rendkívül veszélyhelyzet volt érvényben a koronavírussal összefüggésben. Ennek kapcsán (…) valamennyi rémhírterjesztés bűntette kapcsán a rendőrségének fokozott figyelmet kellett fordítani minden ügyben a gyors és hatékony fellépésre és eljárásra a jogszabályok maximális betartása mellett.” A politikai áthallásoktól sem mentes szöveg a történtek ismeretében minimum érdekes.
Egy évvel a történtek után, 2021 májusában Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a Narancs.hu-nak elmondta: megítélése szerint Csóka-Szűcs Jánost nem lett volna kötelező előállítani ahhoz, hogy gyanúsítottként kihallgassák, azt ugyanis a bíróság is elismerte, hogy fennálltak az idézés feltételei is. Azonban a bíróság elfogadta a rendőrség minden részletezés nélküli „rendőrszakmai” okokra hivatkozását. Emellett még ki is egészítette egy érvvel – önmagában az is aggályos, hogy a bíróság a rendőrség helyett érvelt –, miszerint a járványügyi védekezés idején fontos volt gyorsan és hatékonyan fellépni az ilyen ügyekben. „Ez elviekben szép és jó lenne, a baj csak az, hogy közel egy hónappal azelőtt jelent meg a poszt, tehát semmi nem indokolta valójában a nagy sietséget” – hangsúlyozta akkor portálunknak a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
A Szegedi Törvényszék elutasító határozata után került az ügy a Kúriára, ahol nemrégiben döntés született, s ez nem kis részben megváltoztatta a 2020 május gyulai események jogi megítélését. A Kúria ítéletében kimondta, hogy
a nyomozóhatóság hibát követett el, amikor a rendőrségről szóló törvény egyik paragrafusára hivatkozva indokolta meg az előállítást. Ugyancsak hibázott a Szegedi Törvényszék, amely a nem megfelelő jogszabályi helyre való hivatkozást nem vette észre.
Győző Gábor most portálunknak elmondta, a legmagasabb bírói fórum ítélete szerint az ügyben a Büntetőeljárásról (Be.) szóló törvény idevágó passzusait kellett volna alkalmazni. A jogász hozzátette: a Kúria döntése elvi jellegű is, hiszen egy eddig alkalmazott helytelen rendőrségi gyakorlatra hívta fel a figyelmet.
Az esetet szomorúan bonyolította és némiképp elhúzta, hogy 2022 novemberében Csóka-Szűcs János tragikus hirtelenséggel elhunyt. Így nem érhette meg, hogy Kúria a gyulai fideszes polgármester hamis információkat tartalmazó feljelentése nyomán foganatosított rendőrségi előállítását jogellenesnek nyilvánítsa. A Kúria a Szegedi Törvényszék korábbi ítéletét megsemmisítette. Ezzel szemben kimondta, hogy „határozatát az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapította, ezért tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes (Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság) határozatában jogszerűen fogadta el az intézkedés jogalapja fennállását. (…) az intézkedés jogalapja nem állt fenn, így az intézkedés módja, minden részcselekménye nemhogy aránytalan, hanem eleve jogellenes volt.” Ezért a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Névtelenséget kérő jogászok lapunknak az esettel összefüggésben elmondták, hogy a Csóka-Szűcs János ellen a rendőrség által indított eljárás egyszerű gyanúra, jelen esetben Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester feljelentésére indult. Ám aggodalomra ad okot, hogy az egyszerű gyanúba nagyon sok minden „belefér”. Ahogy az sem kétséges, hogy a rendőrség eljárása és akciója mögött felfedezni a politikai presszió lehetőségét. A kora reggeli erőteljes rendőri kivonulás, a házkutatás, az informatikai eszközök lefoglalása, az előállítás, a rabosítás és a kihallgatás pedig a rendőri erőfitogtatás egyértelmű bizonyítéka.
Egy nappal a történtek után Csóka-Szűcs a Narancs.hu-nak azt nyilatkozta, az ellene indított eljárás „a politikai megfélemlítés része volt ”. A saját városa polgárát minden valós ok nélkül feljelentő polgármestert nem sokkal a történtek után „Polgárokért” díjjal tüntette ki a fideszes többségű Békés megyei közgyűlés. A közpénzből, de a Fidesz helyi szócsöveként működő Gyulai Hírlap és a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonában lévő Gyulai Televízió a történtek és az aktivista váratlan halála közötti két és fél évben nem talált alkalmat arra, hogy az érintettet megszólaltassa. Eközben német, holland, belga, olasz és japán újságírók adták egymásnak a kilincset, hogy Csóka-Szűcs Jánossal interjút készítsenek.
