Interjú

„Az ablak mögött”

Ziemowit Szczerek író, újságíró, Kelet-Európa szakértő

Könyv

Az első magyarul megjelent könyve, a Jön Mordor és felfal minket Ukrajnával foglalkozik, a nemrég kiadott Via Carpatia viszont főként Orbán Viktor Magyarországával.

Magyar Narancs: Voltál Ukrajnában, amióta elkezdődött a háború?

Ziemowit Szczerek: Már a háború kirobbanásának másnapján odautaztam. Éppen Szarajevóban dolgoztam egy anyagon, onnan autóztam át Lvivbe, ahol segítettem embereket kimenekíteni. Ez még a totális pánik és tanácstalanság időszaka volt, amikor senki nem tudta, hogy mi lesz az oroszok következő lépése. Egészen apokaliptikus volt. Azóta többször is jártam Ukrajnában, a legutóbb Bucsában.

MN: A közel tíz éve megjelent Jön Mordor és felfal minket nem festett épp romantikus képet a 2000-es évek Ukrajnájáról. Mit szóltak ott a könyvedhez?

ZSZ: Az ukrán olvasóknak tetszett a könyv szarkasztikus hangneme. A könyv narrátora egy gonzó stílusban író lengyel újságíró, aki megírja az ukrajnai utazásait, ami sokkal inkább szólt az írásról magáról, mint a Kapuściński-féle, tényekhez mereven ragaszkodó megközelítésről. Emellett megjelenik a szövegben az is, hogy hogyan látjuk a tőlünk keletebbre levőket, úgyhogy szólhatna akár arról is, hogy mit gondol egy osztrák a magyarokról, vagy egy magyar a románokról.

MN: Mindkét könyvedben kimerítően foglalkozol a kelet-európai identitás mibenlétével.

ZSZ: A második világháború előtt általános volt az, hogy egy Litvániában élő testvérpár egyik tagja litvánnak, a másik lengyelnek vallotta magát. Mindig sokat gondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen mi is az identitás, mert sokszor a vérrel és a származással kötik össze, ami egy hülyeség. Inkább egy áruházat tudok elképzelni, amely tele van különböző identitásokkal. Ezek közül az egyik ős választott egyet, és azt adta tovább a leszármazottai­nak, ám néhány generáció után egyszer csak eljön az a pont, amikor már nem lehet tudni, hogy miért is pont ezt az önmeghatározást választotta. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg most Ukrajnában: akik mondjuk, Harkivban laknak, azok eddig valamiféle homályos posztszovjet identitással rendelkeztek, most viszont az ukrán nyelvet és nemzetiséget fogják választani a háború miatt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.