Interjú

„Az ablak mögött”

Ziemowit Szczerek író, újságíró, Kelet-Európa szakértő

Könyv

Az első magyarul megjelent könyve, a Jön Mordor és felfal minket Ukrajnával foglalkozik, a nemrég kiadott Via Carpatia viszont főként Orbán Viktor Magyarországával.

Magyar Narancs: Voltál Ukrajnában, amióta elkezdődött a háború?

Ziemowit Szczerek: Már a háború kirobbanásának másnapján odautaztam. Éppen Szarajevóban dolgoztam egy anyagon, onnan autóztam át Lvivbe, ahol segítettem embereket kimenekíteni. Ez még a totális pánik és tanácstalanság időszaka volt, amikor senki nem tudta, hogy mi lesz az oroszok következő lépése. Egészen apokaliptikus volt. Azóta többször is jártam Ukrajnában, a legutóbb Bucsában.

MN: A közel tíz éve megjelent Jön Mordor és felfal minket nem festett épp romantikus képet a 2000-es évek Ukrajnájáról. Mit szóltak ott a könyvedhez?

ZSZ: Az ukrán olvasóknak tetszett a könyv szarkasztikus hangneme. A könyv narrátora egy gonzó stílusban író lengyel újságíró, aki megírja az ukrajnai utazásait, ami sokkal inkább szólt az írásról magáról, mint a Kapuściński-féle, tényekhez mereven ragaszkodó megközelítésről. Emellett megjelenik a szövegben az is, hogy hogyan látjuk a tőlünk keletebbre levőket, úgyhogy szólhatna akár arról is, hogy mit gondol egy osztrák a magyarokról, vagy egy magyar a románokról.

MN: Mindkét könyvedben kimerítően foglalkozol a kelet-európai identitás mibenlétével.

ZSZ: A második világháború előtt általános volt az, hogy egy Litvániában élő testvérpár egyik tagja litvánnak, a másik lengyelnek vallotta magát. Mindig sokat gondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen mi is az identitás, mert sokszor a vérrel és a származással kötik össze, ami egy hülyeség. Inkább egy áruházat tudok elképzelni, amely tele van különböző identitásokkal. Ezek közül az egyik ős választott egyet, és azt adta tovább a leszármazottai­nak, ám néhány generáció után egyszer csak eljön az a pont, amikor már nem lehet tudni, hogy miért is pont ezt az önmeghatározást választotta. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg most Ukrajnában: akik mondjuk, Harkivban laknak, azok eddig valamiféle homályos posztszovjet identitással rendelkeztek, most viszont az ukrán nyelvet és nemzetiséget fogják választani a háború miatt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.