rés a présen

„Az utolsó életrajzi regényem”

  • rés a présen
  • 2022. november 2.

Könyv

Berényi Anna író

rés a présen: Az első, Annamari című regényed generációs problémákról szól. Önéletrajzi hátterű fikció?

Berényi Anna: Annyiban hasonlítok a főszereplőmhöz, Annamarihoz, hogy én is voltam kislány, és én is menstruálok. Természetesen minden leírt esetnek van valós alapja, valakivel megtörtént, de mire papírra kerül, addigra a tényleges főszereplő sem ismer magára, írás közben átalakul a sztori, hogy a személyesből általánosabb legyen.

rap: Aztán írtál két életrajzi regényt egymás után Kossuth Zsuzsannáról és Richter Gedeonról. Mióta és miért érdekelnek a történelmi figurák?

BA: Amint megismertem Kossuth Zsuzsanna élettörténetét, tudtam, hogy meg akarom írni. Mindig vonzott a különleges emberi teljesítmény, a bátorság, az intelligencia, és mindezt megtaláltam benne. Írás közben jöttem rá, hogy ez a műfaj kifejezetten nekem való, mert nem az íróról szól, hanem a hőséről. Az életrajzi tények nem kötnek meg, inkább segítenek abban, hogy a részletekre koncentráljak: a személyiségre, a konfliktusra, értékekre, dilemmákra. Richter Gedeon a tökéletes regényhős: mesésen sikeres vállalkozó, tragikus sorssal. De ennél sokkal több az ő története: egy ki­emelkedő ember felemelkedése és bukása, a Richter gyár és a magyar gyógyszeripar születésének nem mindennapi eseménysorozata, és hol a háttérben, hol a hétköznapok frontján végigvonuló huszadik századi magyar történelem. Iszonyú izgalmas!

rap: Ugyanaz volt a munkamódszered mindkétszer? 

BA: Mindegyik életrajzi regényemet szigorú kronológiai sorrendben kutattam és írtam. Így együtt nőttem fel a hőseimmel, megismertem őket, velük éltem az életü­ket. A kutatás viszont eltérő volt mindegyik esetében. Kossuth Zsuzsától csak pár levél maradt fenn, viszont a kor és Kossuth Lajos élete alaposan feltárt és dokumentált. Zsuzsa sorsát testvére leveleiből, kortársai naplóbejegyzéseiből, mintegy „tükörből” láttam. Richter Gedeon után szinte semmi magánjellegű dokumentum nem maradt. Szerencsére egy régi kollégája magnóra mondta emlékeit. A korabeli sajtó is sokat írt a gyárról és a Richter fiú botrányairól. Minden esetben ragaszkodom az ismert tényekhez. Nem költök hozzá szereplőket, nem találok ki konfliktusokat és drámákat. Persze kizárólag tényekből nem születik regény. Készítettem egy honlapot, a berenyianna.hu-t, ahol fejezetről fejezetre bemutatom a forrásaimat. Ott pontosan lehet látni, hogy mennyi információ alapján alakult ki egy-egy jelenet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.