KÖNYVMELLÉKLET – Interjú

„Csak a kés vagyok”

Kőhalmi Zoltán humorista, író

Könyv

Mérnöknek tanult, de az jobban érdekelte, hogy hogyan lehet egy-egy poént felépíteni. Nemrégiben megjelent második regénye, Az utolsó 450 év a jövőbe visz. Ennek kapcsán főleg a máról beszéltünk: klímaparákról, propagandáról és a Karinthy-gyűrűről is.

Magyar Narancs: Fontos hősöd egy macimézes műanyag palack. Sokan azt hiszik, hogy magyar találmány…

Kőhalmi Zoltán: Az angolszászoknál is létezik már régóta, a miénk a szovjet maciméz testvére lehet. Egy darabig nem tudtam, hogy kik lesznek a regény főszereplői. Aztán elmentem egy külvárosi méhészellátóba, megvettem őt, és onnantól együtt voltunk. November körül vásároltam meg, onnantól kezdtem el ténylegesen írni a könyvet. Először egy kupak lett volna a főhős, de a maci aranyosabb, jobban megszemélyesíthető. Adtam neki egy kis extra előnyt a hulladékgazdálkodás sötét útvesztőjében.

MN: Amikor először találkozunk vele, épp szakítási indok, aztán az ő útját követjük évszázadokon keresztül. 450 év ugyanis a bomlási ideje.

KZ: Nekünk bezzeg jóval kevesebb. Száz év múlva senki nem lesz itt közülünk, csak ő. Ezért kellett az ő szemével nézni. Az emberek többsége azt hiszi, hogy elég annyit tenni a környezetünkért, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot. De ennek semmi köze nincs a környezetvédelemhez! A műanyagipart mented meg vele. Ami jó persze, de ezzel még nem tettünk semmit. Sok minden nagyon viszonylagos, majdhogynem vallási kérdés lett, hogy milyen életmódot kellene élned a bolygó megmentéséhez. Mi a helyes? Minden megoldási módnak van modellje a családomon belül is, érdekes volt tanulmányoznom a reakciókat.

MN: Azért sokak sajátja a klímaszorongás.

KZ: Amit a másik oldal klímahisztinek nevez. Nos, nem vagyok egy Captain Planet, de nem vagyok ökoterrorista sem, és meg kell mondjam, korábban meglehetősen közömbös voltam a téma iránt. A felkészülés viszont hatott rám, és remélem, azóta tudatosabban és észszerűbben élek, noha pontosan nem látom, hogy az én cseppem mennyit jelent a tengerben, és abban sem vagyok biztos, hogy nem a tengernek kellene másmilyen alakúnak lennie. A gyerekeim már belenőttek mindebbe, nekik természetes a törekvés, hogy minél kevesebb hulladékot hagyjanak maguk után, én még csak tanulom.

MN: Rendhagyó sci-fi, ez áll a borítón. Nekem teljesen hagyományosnak tűnik.

KZ: Igen, ez nem egy sci-fi paródia, hanem egy vicces sci-fi, egy elképzelt jövőképet ábrázol. Beférkőzött a fejembe a múltba küldött szemét ötlete, és onnantól elkezdtem a mélyére ásni annak, hogy mi lesz a szeméttel. Ilyenkor ugyanis fájdalomig olvasok a kiválasztott témámról. Rengeteg ötletem volt. Belém is vágott, hogy úristen, hány könyvet is írok most egyszerre?! Aztán valahogy minden összeállt. Az első könyvemből kiindulva elmondható, hogy hajlamos vagyok megnehezíteni a befogadó dolgát mindenféle formai és egyéb játékokkal, amelyek főképp magamnak adott feladatok vagy játékok. Most a narrátorom mind a témájában, mind a választott stílusában közelebb van hozzám. Sőt, színpadon is beszéltem már időutazásról meg teleportálásról. És egyébként is, szerintem a humorista attitűdje hasonló a sci-fi íróéhoz. Mindkettőhöz végtelen kíváncsiság és az ötletek burjánzása szükséges.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.