Könyv

Felnövéstörténet egy pécsi panelben

  • - svébis -
  • 2019. január 20.

Könyv

Ha kibontjuk/felütjük ezt a novellafüzért, gyerekkorunk íze köszön vissza.

A szép könyv általában olyan, mint a 3D-s mozi: a belbecs hiányosságait elfedi a külcsín harsánysága. Hartay könyve nem ilyen: az a generáció, amely vele együtt volt fiatal, pont azt kapja, mint a borítón látható Turbo rágótól. Ha kibontjuk/felütjük ezt a novellafüzért, gyerekkorunk íze köszön vissza.

Felnövéstörténet ez egy pécsi panelben, egy olyan időszakban, amikor a kamaszodó embergyerek épp’ csak kezd rácsodálkozni a világra, és ez a világ nagyon menő, mert szivárog be a Nyugat, megnyílik az első hamburgeres – igen, abban a csalamádés, édes-bucis hazai értelmezésben –, a külföldi rágógumik csomagolásában képregény lapul, az agyonmásolt VHS-en megnézhető a Terminátor, és itt bizony már Ferrarik robognak a határban, vagy legalábbis nagyon szeretnénk azt hinni.

Meg persze az első szerelem, az első peca és még csomó minden, ami az elbeszélő 10 és 14 éves kora közt volt első. Mindez olyan közvetlen stílben és hangon előadva, mintha éppen ott és akkor mesélné egy haverjának. Azonban ez a kidolgozott gyerekhang nem lett kellően reprodukálva írásban: az idegen szavak például hol fonetikusan, hol eredeti formájukban szerepelnek – ki érti, miért. Az viszont dicséretes, hogy pont, amikor monotonná válna, akasztja meg a narrációt hol az apa didaktikus szentenciája az olvasásról, hol az első halfogás elbeszélése felnőttfejjel (is), hol pedig egy nyúlzugi kísértethistória.

Nem súlyos könyv a Rajongók voltunk, csak szórakoztatni akar, mégis éppen ezért képes túllőni magán, és a nosztalgia mellé idővel betársul az érzés: rohadtul vásott kölkök voltunk mi is, mit jár a szánk?!

Athenaeum, 2018, 224 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.