Könyv: Vaskos csoda (A magyar költészet antológiája)

  • - baz -
  • 2003. június 12.

Könyv

AFerencz Győző válogatásában és szerkesztésében megjelent roppant munkának először egy praktikus próbát kell kiállnia: vajh alkalmas-e ágyban olvasásra? Hisz verseket többnyire elalvás előtt szaglászunk, mákonyként a nagy egyesülés előtt Morpheusszal. A vaskos könyv nagyjából állja a sarat, két kézzel fogva megmarad a takaró fölött. És minden más tekintetben is megfelelő, mint tárgy; a tervező és tipográfus, Környei Anikó gondos, ízléses munkát tett éjjeliszekrényünkre.
AFerencz Győző válogatásában és szerkesztésében megjelent roppant munkának először egy praktikus próbát kell kiállnia: vajh alkalmas-e ágyban olvasásra? Hisz verseket többnyire elalvás előtt szaglászunk, mákonyként a nagy egyesülés előtt Morpheusszal. A vaskos könyv nagyjából állja a sarat, két kézzel fogva megmarad a takaró fölött. És minden más tekintetben is megfelelő, mint tárgy; a tervező és tipográfus, Környei Anikó gondos, ízléses munkát tett éjjeliszekrényünkre.

Aztán persze legkedvesebb verseinket keresgéljük, és itt ér az első (és Ferencz Győző becsületére legyen mondva, hogy egyben az utolsó) csalódás. Kálnokytól miért nem szerepel a Szanatóriumi elégia? Miért nem látható Jékely két alapverse, a Kalotaszegi elégia, illetve Az utolsó szó keresése? Miért hiányzik Ady egyik legnagyobb teljesítménye, A halottak élén? Pilinszky Sztavrogin-versei? Hát A ló meghal, a madarak kirepülnek, a magyar avantgárd csúcsverse? Weörestől a Salve regina és a Fairy Spring? Miért oly szűkös az Illyés-anyag? A Szép Ernő-válogatás, a Szabó Lőrinc-, a Petri-korpusz? Miért oly tág Nemes Nagy Ágnes tere? És persze a legfontosabb: miért nem szerepel a Nemzeti dal? Utóbbi indoklására a szerkesztő sok mondatot veszteget: védi a védhetetlent. Szerinte Petőfi versét elsősorban nem költői, hanem politikai-történelmi értéke miatt becsüljük. De még ha ez igaz lenne is (hogy mennyire nem az, azt éppen Vas István, Ferencz Győző egyik kedves lírikusa bizonyította be a Mindmegannyi adu című ragyogó esszéjében), akkor sem hiányozhat egy, a szerkesztő által is reprezentatívnak nevezett válogatásból. E szelekció valóban reprezentatív, és mostantól méltó párja (bizonyos értelemben meghaladása) a Hét évszázad... antológiák különféle kiadásainak. Nem is beszélve a finoman szólva is aggályos A csodaszarvas nyomában című friss gyűjteményről.

Mert Ferencz Győző egyéb válogatási szempontjait csak üdvözölhetjük. Érthető és védhető szempont, hogy kizárólag lezárt életművekből, azaz csak halott költőktől merített. Helyes döntésnek látszik, hogy nem szerepelteti népköltészetünk alkotásait, legyenek bár mégoly csodálatosok. És a hiányok minden tekintetben sokat mondóak. Nincs végre az ominózus Márai-vers (Halotti beszéd), nincs Wass Albert, nincs a rémes, de antológiadarabnak számító ´56-os klapancia (Piros a vér a pesti utcán), és egyáltalán, alig szerepelnek a forradalom utáni emigráció sokszor dubiózus szerzői. Az nyilvánvaló, hogy Ferencz Győző a saját markáns koncepciója alapján válogatott, ez mindenekelőtt a Új Hold generációjának meglehetősen politikamentes, kifinomult ízlése, talán ez magyarázza a fentebb szóvá tett hiányokat. Vitatható elgondolás, de elképzelés kétségtelenül. És kellemes meglepetéseket is okoz. Számomra ilyen volt a Bartalis Jánostól szereplő mindhárom vers. Vagy Pálóczi Horváth Ádámtól a Kurvák fortélyai és egyéb erotikus versek (pl. Verseghy Ferenc: Az első egyesülés), noha Weörestől a Grancorn lovag nagyon ideillett volna. Hiányaival együtt (talán némi életrajzi jegyzetapparátus is elkelt volna) hihetetlenül gazdag és lenyűgöző e gyűjtemény. Megint látjuk, hogy a magyar szellem legnagyobb tette: költészetünk. Vagy Illyéssel szólva: Haza a magasban.

- baz -

Osiris Kiadó, 1067 oldal, 5200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.