Könyv: Vaskos csoda (A magyar költészet antológiája)

  • - baz -
  • 2003. június 12.

Könyv

AFerencz Győző válogatásában és szerkesztésében megjelent roppant munkának először egy praktikus próbát kell kiállnia: vajh alkalmas-e ágyban olvasásra? Hisz verseket többnyire elalvás előtt szaglászunk, mákonyként a nagy egyesülés előtt Morpheusszal. A vaskos könyv nagyjából állja a sarat, két kézzel fogva megmarad a takaró fölött. És minden más tekintetben is megfelelő, mint tárgy; a tervező és tipográfus, Környei Anikó gondos, ízléses munkát tett éjjeliszekrényünkre.
AFerencz Győző válogatásában és szerkesztésében megjelent roppant munkának először egy praktikus próbát kell kiállnia: vajh alkalmas-e ágyban olvasásra? Hisz verseket többnyire elalvás előtt szaglászunk, mákonyként a nagy egyesülés előtt Morpheusszal. A vaskos könyv nagyjából állja a sarat, két kézzel fogva megmarad a takaró fölött. És minden más tekintetben is megfelelő, mint tárgy; a tervező és tipográfus, Környei Anikó gondos, ízléses munkát tett éjjeliszekrényünkre.

Aztán persze legkedvesebb verseinket keresgéljük, és itt ér az első (és Ferencz Győző becsületére legyen mondva, hogy egyben az utolsó) csalódás. Kálnokytól miért nem szerepel a Szanatóriumi elégia? Miért nem látható Jékely két alapverse, a Kalotaszegi elégia, illetve Az utolsó szó keresése? Miért hiányzik Ady egyik legnagyobb teljesítménye, A halottak élén? Pilinszky Sztavrogin-versei? Hát A ló meghal, a madarak kirepülnek, a magyar avantgárd csúcsverse? Weörestől a Salve regina és a Fairy Spring? Miért oly szűkös az Illyés-anyag? A Szép Ernő-válogatás, a Szabó Lőrinc-, a Petri-korpusz? Miért oly tág Nemes Nagy Ágnes tere? És persze a legfontosabb: miért nem szerepel a Nemzeti dal? Utóbbi indoklására a szerkesztő sok mondatot veszteget: védi a védhetetlent. Szerinte Petőfi versét elsősorban nem költői, hanem politikai-történelmi értéke miatt becsüljük. De még ha ez igaz lenne is (hogy mennyire nem az, azt éppen Vas István, Ferencz Győző egyik kedves lírikusa bizonyította be a Mindmegannyi adu című ragyogó esszéjében), akkor sem hiányozhat egy, a szerkesztő által is reprezentatívnak nevezett válogatásból. E szelekció valóban reprezentatív, és mostantól méltó párja (bizonyos értelemben meghaladása) a Hét évszázad... antológiák különféle kiadásainak. Nem is beszélve a finoman szólva is aggályos A csodaszarvas nyomában című friss gyűjteményről.

Mert Ferencz Győző egyéb válogatási szempontjait csak üdvözölhetjük. Érthető és védhető szempont, hogy kizárólag lezárt életművekből, azaz csak halott költőktől merített. Helyes döntésnek látszik, hogy nem szerepelteti népköltészetünk alkotásait, legyenek bár mégoly csodálatosok. És a hiányok minden tekintetben sokat mondóak. Nincs végre az ominózus Márai-vers (Halotti beszéd), nincs Wass Albert, nincs a rémes, de antológiadarabnak számító ´56-os klapancia (Piros a vér a pesti utcán), és egyáltalán, alig szerepelnek a forradalom utáni emigráció sokszor dubiózus szerzői. Az nyilvánvaló, hogy Ferencz Győző a saját markáns koncepciója alapján válogatott, ez mindenekelőtt a Új Hold generációjának meglehetősen politikamentes, kifinomult ízlése, talán ez magyarázza a fentebb szóvá tett hiányokat. Vitatható elgondolás, de elképzelés kétségtelenül. És kellemes meglepetéseket is okoz. Számomra ilyen volt a Bartalis Jánostól szereplő mindhárom vers. Vagy Pálóczi Horváth Ádámtól a Kurvák fortélyai és egyéb erotikus versek (pl. Verseghy Ferenc: Az első egyesülés), noha Weörestől a Grancorn lovag nagyon ideillett volna. Hiányaival együtt (talán némi életrajzi jegyzetapparátus is elkelt volna) hihetetlenül gazdag és lenyűgöző e gyűjtemény. Megint látjuk, hogy a magyar szellem legnagyobb tette: költészetünk. Vagy Illyéssel szólva: Haza a magasban.

- baz -

Osiris Kiadó, 1067 oldal, 5200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.