olvasótapló

Rímek az időtlenségre

Nyár vége felé, száguldva a nagy őszi könyves események felé, az idő múlása még erőteljesebben érint meg minket. Három kötettel eredünk tűnő nyomába.

Merész kötet Vági János hamarosan megjelenő Hanghordozója, amelyből már több helyen olvashattunk részleteket. Kísérleti szövegek ezek: egy-egy kitüntetett pillanatban hallunk valakiket (hősöket?), ahogy beszélnek (talán akaratlanul?) egy rejtélyes rögzítőre. Ki hallgatja vissza ezeket, mi a célja a közlőnek? Hát annak, aki hallgatja mindezt? „Egy megfeneklett uszályt úszómedencévé alakítottak át a berliniek 2004-ben. Sokadik építészeti túrám célpontja ez az építészetileg sem semmi Bade­schiff medence lett. Akkortájt a közösségi alapú építészeti tervezés témájával kínlódtam, aminek kutatási anyagát gondoltam ráncba szedni a Spree folyó partján. Ehelyett kezdtem bele a Hanghordozóba. Nem kizárt, hogy a Hawaiian Tropic napolaj kókuszillatfelhőjének köszönhetően. És ezzel a lehető legtermészetesebben kapcsolódott össze bennem írói indulásom és a megfeneklés-lebegés képe” – felelte nekünk Vági, amikor a kötet születéséről kérdeztük. A lebegés és a megakadás kettőssége a befogadás pillanataiban is tökéletesen működik: „Nem feltűnő, a fénynek fogy az ereje, ez lenne a tompa derengés. Ami kint elsuhan, az nincs. Vagy az ablakon fix szitanyomat van. Jól­esik, hogy több mint két kéz tapogat, hogy legalább kettő durván. Valamiért nem fontos, kié. Az érintésből nem kell következtetni semmire. Mozdulatlanságom is válasz. Androgün vagyok.” Az eredeti szakmája szerint építészmérnök szerző első kötete egyszerre érzéki és intellektuális kaland. (Kalligram)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.