Könyv

„Szokványos embe­rek voltunk, akik nem szokványos körülmények közé kerültek” – mondja a háború kitörésekor alig 17 éves író.

A történelmi regény régi hagyományra tekint vissza az ifjúsági irodalomban is. A Pagony kiadó új sorozata, az Abszolút töri ezt a rugalmasságot használja ki, miközben reagál arra a jelenségre is, hogy a kötelezőként vagy ajánlottként olvasandó történelmi regényeket egyre kedvetlenebbül veszik kézbe a diákok.

Az Ásta, akárcsak a szerző Menny és pokol-trilógiája, rendre kérdésekkel fordul az irodalom, illetve a nyelv mibenléte, szerepe felé.

„Ha nem zabálsz, megzabálnak” – veti oda a kivételezett raboknak a táborparancsnok.

Amilyen sokféle értelme van a „durva” szónak az élő magyar nyelvben, legyen olyan dús értelme most esztétikailag. Mert ami szépség, érték és értelem gyanánt fölrémlik ezekből a novellákból és a címadó nagy elbeszélésből, az bizony durva.

A magyar szociológia fenegyereke több évtizednyi kutatással a háta mögött most a tudományos önéletrajzát adta közre.

Ezt a könyvet olyan ember írta, akinek harminc­öt év után is fáj, hogy válása után a Csehov-novellák a volt feleségéhez kerültek. (Igaz, hozzáteszi: marhaság.)

Adam egy tengerparti menekülttáborban él az anyjával és a kishúgával.

A regény indító és összekötő motívuma egy fej elvesztése.