A vaskos regény mottójaként is értelmezhető mondat gyorsan igazolást nyer: Alva Vanderbilt (született Smith) pontosan ismeri az 1800-as évekbeli New York szabályait, és örömmel meg is szegi őket. Alva jó nevű, de szegény családban él, sokszor ennivalóra is alig futja a félárva lányoknak, akiknek ráadásul az apjuk is haldoklik. Az egyetlen kiút egy jól sikerült házasság lehet, mely a fondorlatos Alvának össze is jön: férjhez megy a folyamatosan gazdagodó William Vanderbilthez. Ám hiába a gazdagság: a Vanderbilteket eleinte nem látja szívesen a társasági elit. Az ambiciózus fiatal nő előtt azonban mégis megnyílnak az ajtók, és a nemrég még korgó gyomorral tántorgó lányból a New York-i bálok királynője lesz. Alvának nemcsak vasakarata, hanem esze is van, s nem is fél használni, így a fodrok és csipkék mellett hamarosan az építészet, a politika és a szegények megsegítése kerül érdeklődésének középpontjába. Minden erejével harcol a nők egyenjogúságáért, és attól sem riad vissza, hogy kicsapongó férjétől elváljon, majd az életét azzal kösse össze, akiért titkon régóta lobog. Az életrajzi könyv nem csak egy erős és figyelemre méltó nőnek állít emléket, de megrajzolja a korabeli amerikai társadalom milliomosainak és szegényeinek életét is, mindvégig erős fókusszal a nőkre, akik megpróbálnak boldogulni a férfiak uralta világban.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
