olvasótapló

Újak a nap alatt

Végignézve a kimondottan nyárra időzített limonádékat, ha mégis valami könnyebbre voksolnánk, a krimikben bízhatunk. 

Lidérces látvány volt a Bánki-tavon a kora esti koncert előtt, a Tószínpad melletti padon olvasó lány. Idegen volt ez mindentől, amit várunk ilyenkor. A dereka túl egyenes volt, arckifejezése kimondottan tudálékos, mintha meg sem érintené a Bëlga, nem zavarnák a stégről fejest ugrók, de a még ráfröccsenő víz sem. Ceruzával alá is húzogatott egy-egy mondatot. Talán valami valóban letehetetlen krimit tart a kezében, gondoltuk. Közelebb lépve láttam, hogy nem, dehogy. Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című kötetének A forradalmak láthatatlansága című fejezetével tüntet a nyár és a fesztiválfeeling ellen. Nyilván egy nálánál is modorosabb bölcsészfiúra hajt, nevettünk össze a feje felett, és néztük, mit húz alá épp. Valamit az eresztékeiből kizökkent világról. De amúgy meg, néztem magamba: miért kellene a nyárnak csak a strandolvasmányokra korlátozódnia?

Ivana Bodrožić horvát író könyve, a Fiaink, lányaink a Margó Könyvek sorozat részeként jelent meg, és nem kimondottan könnyed szöveg. A széria fiatal szerzők magyar nyelvű megjelenését támogatja. Az 1982-ben, Vukováron született alkotó hazájában költőként is ismert, és immár három megjelent kötete van. A nálunk is kiadott Hotel Zagorje (eredeti 2010, magyarul 2019) fontos könyv: a szerb–horvát háborúról szóló egyik legjelentősebb szépirodalmi munkának tartják. Apró történetekből áll össze, és egy, az édesapját elvesztő kamasz lány felnövéstörténete is, miközben úgy beszél nagyon pontosan a háborúról, hogy a tényleges történésekről és borzalmakról nagyon kevés szó esik benne.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.