Könyvmelléklet

Velük a vízözön

Martyn Rady: A Habsburgok. A világ urai

Könyv

A magyar történelem ezer szálon fonódott össze a Habsburgok történetével: ez két korai 15. századi Habsburg-uralkodónkat is beleszámítva közel fél évezredes, korántsem konfliktusmentes együtt­élést jelent. A jeles brit történész publikációs listájában bőségesen találunk a magyar történelemmel (főleg a magyar középkori társadalomtörténettel) foglalkozó munkákat, így ha azt várjuk, hogy idővel a magyar szereplők hangsúlyosabbak lesznek a Rady felvázolta történetben, akkor nem is csalódunk.

Mindez sajna párhuzamosan halad azzal a folyamattal, amelynek során a világ egyik szuperhatalmának számító, óriás gyarmatbirodalommal rendelkező, többcentrumú Habsburg-univerzum egy Duna-menti monarchiává fogyatkozik. Ráadásul e tendencia csak gyorsult a Rady szerint tehetségtelen, hadvezérként alkalmatlan uralkodóként jellemzett Ferenc József regnálása alatt, amikor a birodalom több lépésben kiszorult Észak-Itáliából, és nélküle (pontosabban nem Ausztria, hanem Poroszország vezetésével) valósult meg a német egység. Cserébe csekély vigaszként egyedül Bosznia-Hercegovina esett le a Monarchiának a széthulló balkáni török uralmi területből, az is csak azért, hogy majd Szarajevóban ölhessék meg Ferenc Ferdinánd trónörököst, aminek következményei nemcsak a Habsburg-impériumot rántották az örvénybe, hanem egész Európát.

S ez csak a regényes történet vége: a kezdetek a legendák homályába vesznek. Rady nagy teret szentel annak, hogy bemutassa azokat a misztifikációkat, saját múltjukat illető „kegyes”, idővel okirat-hamisításba torkolló csalásokat, amelyekre a korai Habsburg-fejedelmek vetemedtek, hogy előkelőbb (római) ősöket teremtsenek maguknak. Kevésbé ismert, de még a Mária Terézia uralkodását lehetővé tevő Pragmatica sanctio (1723) fiktív jogalapját is egy efféle hamisított oklevél szolgáltatta.

A származási kórság nem ismert határokat: I. Miksa német-római császár, a tipikus reneszánsz uralkodó a bécsi egyetem teológiai fakultását terrorizálta, hogy igazolják: felmenőivel együtt Noé közvetlen leszármazottja (ami, ha belegondolunk a bibliai vízözöntörténetbe, magától értetődően igaz).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.