Könyv

A jelentés hatalma

Závada Péter: A muréna mozgása

Kritika

A szerző Gondoskodás című kötete 2021-ben jelent meg.

A kötet a Műértelmezés szőre című nagy ívű szöveggel zárul. (Kritikánkat lásd: Zsilipelt sodródás, Magyar Narancs, 2021. július 7.) 

A havas völgyben ólálkodó róka hátrahagyott lábnyomainak művészi értékéből kiindulva mutatja be az esztétikai tapasztalat és a természet viszonyát, rámutatva az európai gyökerű művészetkoncepciók visszásságaira. Alternatívaként ezt kínálja: „Emancipálni a hiányt a fogalmak / által, kiásni a lyukat a földből, és fölmutatni, / zászlónkra tűzni az eredeti művészet zsarnokságával / szemben.” A muréna mozgása itt kezdődik. Az új kötet versei ugyanis szinte egytől egyig az esztétikai tapasztalat működésére és a műalkotás mibenlétére fókuszálnak.

A művészetértelmezés rögzült megközelítéseinek felülírására tett kísérletek legdirektebb módozatai a Munkajegyzetekben bújnak meg: „Ha elhinnénk, bolondok volnánk, / ha nem bíznánk benne, kívül rekednénk”. Ezen versek többsége színházi előadások, kiállítások, performance-ok és más művészeti projektek létrejöttének folyamataiba pillantanak be. Mintha egy végtelenül tudatos, időnként önnön döntéseit és koncepcióit is kritikusan szemlélő alkotó ember kavargó gondolatainak leiratát olvasnánk a költeményekben. Ez az alkotó néha elkalandozik, néha el is bizonytalanodik, de célját egy pillanatra sem téveszti szem elől: emancipálni a hiányt, felszabadítani a műalkotást a jelentés hatalma alól.

Valami ilyesmire tesz kísérletet a Munkajegyzetek / Hangoskönyv című darabban leírt kiállítás is, amely során az alkotók a „könyv eredeti szándékát” figyelmen kívül hagyó fölolvasás helyett a szöveg materiális megjelenésének, vagyis a tinta és a papír hanganyaggá tételének különböző formáival próbálkoznak. E multimediális projektek bemutatása a művészetfogyasztási szokásaink átalakulását is tematizálja. Szóba kerülnek a mesterséges intelligencia, valamint a véletlenszerűség élményét és a hibákban rejlő produktív potenciált aláásó algoritmusok is, amelyek „épp a tévedés lehetőségétől fosztottak meg”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.