Lemez

A költészet napja

PJ Harvey: I Inside the Old Year Dying

Kritika

Ha van nagy női átalakuló művésze a rocktörténelemnek, akkor az egyértelműen PJ Harvey. Rengeteg műfajban kipróbálta már magát, és folyamatosan fejlődött – az atlétatrikós-farmeres garázsrocker Polly Jean a régmúlté, ahogy a miniszoknyát, tűsarkú cipőt és vastag rúzst viselő femme fatale is. 

A művésznő a 2010-es évekre letette a gitárt, és olyan hangszereken kezdett el játszani, mint az autoharp és a szaxofon. Témaválasztásai is alaposan megkomolyodtak: a kritikusok és a rajongók által egy­aránt az egekbe magasztalt 2011-es Let England Shake az I. világháborúról, az öt évvel későbbi The Hope Six Demolition Project pedig javarészt a dzsentrifikációról szólt.

Az utóbbi lemezt követő turné (amelynek egyik állomása a Szigeten volt) során Polly kissé beleunt a koncertezésbe, és hosszabb pihenőre ment. Azért közben sem unatkozott, és folyamatosan elmerült új szenvedélyében, a filmzenélésben. De készített instrumentális albumot színházi adaptációhoz, újra kiadta a teljes diszkográfiáját, megjelentetett egy válogatást B oldalas dalokból és demókból, de a legfontosabb alkotása nem zenei, hanem lírai jellegű volt. Tavaly látott napvilágot Orlam című kötete, amely lényegében egy könyvhosszúságú költemény, régies, dorseti dialektusban megírva (az énekesnő ebből a térségből származik, és részben a mai napig ott lakik).

Hogy kellően kiművelje magát a versírás terén, Harvey leckéket vett Don Paterson skót költőtől, és még egy lakossági verstanfolyamra is beiratkozott, ahol állítása szerint senki sem ismerte fel. A kötet megjelentetése után neki akart állni végre egy új lemeznek, de sehogy sem haladt. Végül úgy döntött – részben külső indíttatásból –, hogy az Orlamhez nyúl ihletért. Az I Inside The Old Year Dying lényegében az epikus költemény megzenésítése, és mint ilyen, akár konceptalbumnak is tekinthető. Felnövéstörténetről van szó: a dalokban egy Ira-Abel nevű lány próbál dacolni a kamaszkorból való kilépéssel, és mindebben váratlan segítséget kap egy Wyman nevű katona szellemétől, aki Elvis és Jézus vonásait is magán hordozza. A Király különösen gyakran idéződik meg, főleg a Love Me Tender című száma, de a Lwonesome Tonight dalcím is magáért beszél.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk