Kiállítás

Héber jelek

Féner Tamás: „…a mi történt, ugyanaz a mi ezután is történik”

Kritika

A 84 éves fotóművész – saját megfogalmazása szerint fotográfus – 1983-ban azzal vált híressé, hogy Aczél György betiltotta a kiállítását – két teljes napra. A magyarországi zsidók életéről szóló, …és beszéld el fiadnak című anyag a következő évben azonban már fotóalbumban is megjelent, nagyobb dicsőségére nyilván a „húzd meg, ereszd meg” politikájának, de tekinthetjük mindezt a zsidósággal kapcsolatos egyéni és társadalmi elfojtások lassú felolvadásának is.

Jelen kiállítás felhasználja a régi anyag egy részét, továbbá a 2021-ben bemutatott portrésorozatot (Attributált portrék), a 2019-es Fészek Galériában kiállított sorozatot, illetve a Mansfeld Péter Galériában 2015-ben bemutatott műveket. Sőt nem is csupán felhasználja, hanem újraírja, bizonyos értelemben átértelmezi az egyes esetekben már korábban is át- és megváltoztatott analóg képek világát. Mondhatnánk erre, hogy elég konceptuális e megközelítés, de a fotográfus nyilván nem így gondolja, hiszen ő inkább a pop-arttal rokonszenvezik.

A három korábbi témát most egy új, a színelméleten, az architektúrán és a konstruktivizmuson alapuló iránnyal, illetve a műalkotások mögötti fényképtapétával is „megfejeli”; a négy terem ily módon már nem négy külön­álló egység lesz, hanem egymással párbeszédet is folytató világok izgalmas elegyévé válik. Ahhoz, hogy lássuk, milyen elemek is kapcsolódnak össze egymással, nem árt szétszálazni őket. Elsősorban a bibliai és a portréfotózás szálaira gondolok.

Féner zsidó kereskedő-értelmiségi családból származik, és ugyan egy zsidó közösséghez tartoztak, Féner nem ismerte a héber betűket, a rabbi latin betűkre írta át neki az imák szövegét. Későbbi munkáin – ahogy itt is látható – ezek a jelek, a héber betűk vagy a rájuk emlékeztető vonalak nem egy leolvasandó, konkrét „üzenetet” hordoznak, hanem egy nagyobb egészre utalnak. Ahogy írja is a Tóráról: „nem olvasni, hanem nézni való”. A kiállítás címe egy, a Károli-bibliából vett idézet, s maga a legkorábbi anyag (Jelkép-halászat) is a Bibliából származó motívumokat (hal, kenyér, tojás) dolgoz fel. A szintén fekete-fehér Jákob lajtorjája (2018) a héber betűkkel és térrel, a pozitív-negatív világokkal „játszik”, a címekben az Ószövetségből vett idézetekkel (de van itt Szép Ernő-, Ady- és Babits-idézet is). A „zsidóság téma” átkúszik a két másik terembe is: hajtogatott imasálakról készült fényképsorokat látunk, mintegy fekete-fehér geometrikus háttérként a színes képek előtt, vagy héber betűket fedezünk fel Komoróczy Géza portréján.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.