Könyv

Böbe baba vezeti a labdát

Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer – Futball és hatalom Orbán világában

Kritika

Aki focizott valaha rendszeresen, tudja, hogy játékostársaink pályán tanúsított viselkedéséből önkéntelenül is következtetünk a személyiségjegyeikre.

Különösen termékeny terepe ennek az amatőr és a kispályás futball, ahol kevésbé kötöttek a posztok, kevésbé kiérlelt a taktika (ha van egyáltalán), nagyobb tér nyílik az egyéni megoldások előtt. Úgy érezzük, az, hogy valaki hátrajön-e védekezni vagy inkább az ellenfél térfelén álldogálva várja a labdát, hogy cselezni szeret-e vagy passzolni, hogy miként szól csapattársai­hoz, ellenfeleihez, a bíróhoz, megmutat valamit abból, milyen ember lehet az illető a pályán kívül.

A visszaemlékezések szerint Orbán Viktor húszas-harmincas éveiben egy olyan fiatal frusztráltságával focizott az ELTE egyetemi bajnokságában, majd később a parlamenti válogatott mérkőzésein, mint akinek csak késő kamaszkorában omlott össze az a gyerekkori álma, hogy egyszer még nagy játékos válhat belőle (több korai interjújában sietett megjegyezni, hogy sajna lapos csüddel született, ezért nem alakulhatott ki nála a profi szinthez szükséges rúgótechnika). Orbán az alapvetően baráti hangulatú meccseket sem hobbiként vagy szórakozásként fogta fel, hanem véresen komoly küzdelemként. Az amatőrök, a nálánál gyengébbek vagy kevésbé elszántak között akarta megmutatni, mekkora focista is ő.

Mintha az elmaradt játékoskarrierért kompenzálta volna magát első miniszterelnöki ciklusában is, vagy akkor, amikor a felcsúti focicsapat útját egyengette. A sportág iránt érdeklődő vezetőként soha nem az érdekelte, hogy a futball fejlődése szempontjából ideális körülményeket teremtsen, ehelyett már-már mániákus mikromenedzsmentet alkalmazott: miniszterelnökként kitúrta az MLSZ elnökét, és saját embereivel töltötte fel a szövetséget, szimpátiái és antipátiái alapján osztotta a kluboknak a támogatást, egy alkalommal egy válogatott mérkőzés félidejében állítólag személyesen tarott eligazítást a magyar csapat öltözőjében. Rényi Pál Dániel könyve olyan fociőrült politikusként írja le Orbánt, akinek a fő célja nem az, hogy a magyar futball jobb legyen, hanem az, hogy ezt a javulást – vagy legalább érzékelt javulást – hozzá kössék a sportág nagyjai, és neki tulajdonítsa a közvélemény is. Hogy ő legyen az, aki, ha kerülő úton is, de berúgja a győztes gólt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.