A baba neve Limonada, és a szerző szerint nagyon hülye. Hülye, mert nincs jövője, és mert műanyagból van, tehát nem védekezhet. De mit tehetne egy valódi ártatlan gyerek? Vagy egy megerőszakolt nő? Egy sebzett szerelmes, akinek másokkal kell leélnie az életét, nem azzal, akit szeret? Ez a baba mindenki helyett élt, az egész tárgyiasult diktatúra benne lakik a szétrúgott fejében. A főhős meg akarja írni széttört életét, de még a teleírt papírjait is ellopják a milicisták, nehogy megszülessen ez a könyv. Csupa fájdalmat és szomorúságot termel a szerző, miközben csak arról ír, mi is történt. Mintha Nelega meg akarná menteni a hőseit, de képtelen lenne a saját írói világából kikeveredni. Nincs az a feminista recept, amely megváltoztathatná a közönyös román (és magyar) múltat.
A nyolcvanas években vagyunk, és egy lány, Cristina életét követjük. Cristina a nyolcvanas években járt iskolába, Pelikan tollal írt, úttörő volt, utálta az egészet, nyilván ezerszer megalázták a pártnapokon, mint minden gyereket, ahogy párat nyilván meg is vertek közülük. A műben a román kommunizmus végletekig hétköznapi történetei sorjáznak az erőszakról, a sóvárgásról és a szerelemről. Hogyan beszélhetünk mégis nyugodtan és kiegyensúlyozottan, disztingváltan erről a korszakról? Kik éltek akkor? Mit tettek? Hogyan törődtek bele a sorsukba?
Az író pontosan emlékszik a kommunista rendszer kék tintás iskolapadjára. Ahogy mi is. Minden padban töltött percre, a hierarchiára. De ez nem az a diktatúra volt, ahogy beállítják, vagy ahogy bocsánatot kérnek néha érte. Az utóbbi években az összes kelet-európai regény, novella és filmművészeti alkotás megpróbálta körülírni, csakhogy az a kor még annál is szörnyűbb volt, mint ahogy beszélhetünk róla. Drámaibb és durvább (mondjuk) egy fiatal nő számára, akinek beletört az élete. A Nelega-könyvben feltáruló történetekből az derül ki, hogy a román kommunizmus időszakának a nyolcvanas évtized lehetett a legsötétebb, legbüdösebb bugyra.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
