Színház

Keserű hármas

Belém égsz

Kritika

A győri RÉV Színház is azon független társulatok közé tartozik, amelyeket lehetetlen helyzetbe sodort a támogatások hiánya, ötfős társulatuk mára két állandó tagra apadt, hónapról hónapra próbálnak túlélni.

Az előadásaikra kapott szakmai díjak (legutóbb éppen a Belém égsz nyerte el a Komlói Amatőr Színházi Találkozó fődíját) és egyre bővülő közönségük azonban egyelőre adnak annyi lendületet, hogy elvigye őket egy-egy újabb bemutatóig. Fő profiljukba a színházi nevelési előadások tartoznak, e műfajon belül minden korosztálynak játszanak, de létrehoznak klasszikus színházi előadásokat is.

Az előadásban fájdalmas szemrehányással kétszer is elhangzik a címként kiemelt, hatásos „Belém égsz” mondat, mely a szerelmi tematikára utal. Szivák-Tóth Viktor író-rendező szerelmi háromszög történetében két kapcsolat három szereplőjének a sorsát követhetjük. Sára és Rafi hét évig voltak együtt, majd Sára ebből a kapcsolatból Ádámhoz menekült (vagy sodródott). Három év után mindketten hosszú távra terveznek, csak éppen más-más elképzeléseik vannak a közös jövőről. A harmincas éveik közepén járnak. Sára szeretné lezárni a múltat, de a Rafival való újabb találkozás az áhított megnyugvás helyett inkább mindent felkavar.

A 14 éves kortól ajánlott komplex színházi nevelési előadás több ponton is nyit a nézők felé: kérdéseket tehetünk fel vagy épp tőlünk kérdeznek, a véleményünket, tanácsainkat kérik, majd ezt az összeadott tapasztalatot a színészek valamennyire be is építik az előadásba, miközben a fő haladási iránytól, amely az egyértelmű lezárás helyett egy nyitott vég felé vezet, nem térnek el. Az előadás nyilván másként működik egy iskolában, középiskolás közönség előtt, mint felnőtteknél, ráadásul a Ráday Utcai Színházi Találkozó keretében, a Kettőspont Színházban nagyrészt szakmai közönség előtt játszották. A színházi nevelési szakembereknek pedig nem kell sok biztatás, hogy bekapcsolódjanak a kérdezz-felelekbe…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.