Könyv

Egy haszontalan ember

Machado de Assis: Brás Cubas síron túli emlékezései

  • Pálos György
  • 2023. november 15.

Kritika

Brás Cubas jómódú brazil középosztálybeli családba született, némi kiaknázatlan tehetséggel megáldott, elkényeztetett férfi, aki csak sodródik a saját életében, egyik feleségjelölttől a következőig. Hősünk (antihősünk?) legkomolyabb és leghosszabb (több évtizedes) kalandja egy Virgília nevű nővel esik meg, a külvilág számára nyilvánvaló, ám szándékaik szerint titkos románcot folytatnak, a később már házas Virgília férjének orra előtt is.

Mivel Brás Cubasnak anyagi gondjai nincsenek, van ideje filozofálgatni az élet értelméről, vagy éppen céltalanságáról. Az idő meg csak telik ebben a semmittevésben. Bár valamit mégis tesz: megírja az emlékiratait. Az önéletrajz persze többnyire időskori műfaj, de megújulásra mindig is készen álló forma, gondoljunk csak a ma oly közkedvelt autofikcióra.

Már a regény kiindulási pontja is szokatlan: Brás Cubas már „író halottként” tárja elénk életkalandjait, azaz a szerző halálával indul a visszaemlékezés: „Tudomásom szerint még senki nem számolt be tulajdon haláltusájáról; én most megteszem, és a tudomány hálás lesz érte. Olvasóm, ha nem szívesen követed ezeket a tudati jelenségeket, átugorhatod ezt a fejezetet; és visszatérhetsz a cselekményes részhez.” Ám ahogyan lenni szokott, a látszat csalóka. Formai, dramaturgiai játékról van szó, s Machado de Assis gyorsan el is tudja engedni e felütést: nem vájkál az ezotériában, nem kommunikál halottakkal, szellemekkel. A regényben ábrázolt világ, ettől az apróságtól eltekintve nagyon is valóságos. Brás Cubas tanult ember, igazi européer, számos nyugati kulturális referenciával tűzdeli teli az emlékezéseit. Asszociációi az ókori görög gondolkodóktól a 19. század végi kortárs angol, francia regényírókig terjednek, ironikus látásmódja hol visszafogott (például a rabszolgaság kérdésének tárgyalásakor), hol durván explicit (à la Swift).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.