Aki soha nem járt Tulsában
Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.
Kritika
Elsüllyedt Budapest
„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében.
Búcsú a gonosztól
A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.
Látszólag könnyű
A boogie-woogie még az 1920-as években indult világhódító útjára Amerikából, és száz év alatt sem tűnt el teljesen a divatos zenei stílusok süllyesztőjében.
A hazai próféta
Van egy jelenet James Clavell 1975-ben publikált regényének tévéváltozatában: a nagyúr táncol.
Apád, anyád idejöjjön!
Amikor 1976-ban megjelent az eredeti Ómen-film (az azóta tetemes hosszúságúra nyúlt széria első installációja), az mind témaválasztását, mind megvalósítását tekintve tisztes elismerést és közben jeles közönségsikert aratott.
Faunok a méhesben
Harci kakasok, üzekedő katicák, tekergőző hernyók, túlérett gyümölcsök, kergetődző és táncoló faunok. Isteni lényekről leváló szárnytollak, méhrajzás és csonkolt kecskeláb – közel harminc művet, festményeket és szobrokat láthatunk a művészeti galériának is otthont adó régi villa első emeletén.
"Valódi dráma, ami történt" - Upor László könyve az SZFE autonómiaharcának történetéről
"Ezeknek a fiataloknak olyan fegyverük van, amilyen az ellenfeleiknek soha nem lesz: a tehetségük és az igazságérzetük." Földényi F. László írása a színművészetisek ellenállásáról szóló kötetről.
A szédülésig
A szerző e kisregény megjelenése idején, 2021-ben már befutott író, megkerülhetetlen irodalmárnak számít Katalóniában, és talán a világban is. Katalán identitása is közismert, ami szintén hozzájárul helyi nimbuszához.
Gender a manézsban
A férfi és női szerepkör átalakulása lerágott csont, olyannyira, hogy a nemek szerepkörének egyik legmeghatározóbb új kihívása az, hogy újra és újra meg kell hallgatnunk az átalakulásukról szóló históriát. Nagyon nehéz olyan irányból közelíteni meg a témát, amely (legalább az egyik nemnél) ne szemforgatásba vagy köldöknézegetésbe torkollna.
Szól a jazz
Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.
Hol a helyünk?
Erős és fiatal a színház csapata, elképzelhető, hogy a társulatból áradó energia ösztönözte Alföldi Róbertet, hogy a Hamletet immár harmadjára színre vigye.
Hol az ember?
A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Frank Herbert Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-trilógiájába vágott bele.
Nem viccelnek
Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.