Színház

Sötét és világos

Benoit Solès: A kódfejtő

Kritika

A francia színész-drámaíró a darabot Alan Hodges Kódjátszma című amerikai filmjének és Hugh Whitemore Breaking the Code című színművének felhasználásával írta (a darabot a rendező, Horváth Patrícia fordította le).

Alan Turingot a filmváltozatban Benedict Cumberbatch alakítja, itt, a magyar ősbemutatón pedig Simon Kornél (az angol színész filmbéli magyar hangja).

Míg a film az Enigma nevű náci rejtjelező gép kódjának feltörését állítja a középpontba, addig a darab inkább Turing másságából eredő viszontagságos életére és ennek lelki vetületeire koncentrál. Az angol matematikus történelemformáló szerepe ezért itt kissé háttérbe szorul, a fókuszban inkább az életét végigkísérő méltatlan bánásmód és az őt érő atrocitások vannak. Intim kapcsolatba kerülünk a hőssel: belelátunk szűkös életterébe, amely a színpadon is egy szűkre szabott tér. A szobabelső hangulata (díszlet: Árva Nóra) Turing éppen aktuális lelkiállapota szerint hol fehér, hol fekete, négyzet alakú lamellákkal változtatható. A fehérek írófelületként is szolgálnak, míg a lamellák harmadik állása egy bonyolult elektromos hálózatot ad ki, ahol az izzók az előadás csúcspontjain piros fénnyel gyulladnak ki. A jelmezek (Kovács Andrea) kifogástalanul hozzák a korabeli hivatalnokok öltözködési stílusát, a látvány visszarepít az időben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás a Magyar oligarchák elől menekül az osztrák Spar-csoport című cikk miatt.