Könyv

Sötétben

Cormac McCarthy: Az utas / Stella Maris

  • Pálos György
  • 2023. augusztus 30.

Kritika

Legismertebb regénye, a Nem vénnek való vidék 2005-ben jelent meg, nem sokkal később elkészült a filmes verzió is a Coen testvérek rendezésében.

McCarthy életművében az irodalom és a film természetesen találkozik: a szerző forgatókönyvíróként is dolgozik, és irodalmi munkái vászonra-képernyőre kívánkoznak. Dialógusai életszerűek, szikárak, tömörek és játékosak egyben. Már első művei alapján a kortárs amerikai írók egyik legjelentősebbikeként, az irodalmi műfajok megújítójaként emlegették. A Nem vénnek való vidék modernkori, emblematikus helyszíneken játszódó western, a műfaji szabályok alapján jól beazonosítható figurákkal, ám McCarthy nemhogy romantikus pátoszt nem kínál fel a történet végén, de még a remény lehetőségét sem hagyja meg.

Az út című, posztapokaliptikus korban játszódó 2009-es regény első ránézésre klasszikus sci-fi: amikor már túljutottunk a kataklizmán, apa és fia a túlélés reménytelenségében tartanak dél felé, a kies pusztaságban.

Amennyiben a 2022-ben megjelent Az utast és a Stella Marist a korábbi művek egyenes folytatásaként feltételezzük, kénytelenek vagyunk szembesülni azzal a ténnyel, hogy ez az ikerregény más írásmódot követ. A két könyvben felvázolt világ azonban most is rettentően sötét tónusú.

Az utas megírásába állítólag több mint 50 évvel a megjelenése előtt fogott bele McCarthy. Ez a leghosszabban érlelt, és egyben a legmisztikusabb könyve. Itt radikálisan szakít a történetmesélés műfaji kötöttségeivel, s bár a szöveg nyomokban tartalmaz thrilleres, krimis elemeket, mégsem lehet röviden összefoglalni a szálakat. A regény párhuzamos montázzsal rendel egymás mellé szövegeket, amelyek vagy a „realitásból” táplálkoznak, vagy irracionális félelmekből, szorongásokból. E két világba egy testvérpár szemén át tekinthetünk be; Bobby Western (nomen est omen!) mentőakciókban dolgozó mélytengeri búvár, akit érdekel a fizika, az autóversenyzés, és aggódik a húga életben maradásáért. Ám mivel nincs különösebben világos elképzelése arról, hogy mi végett él e világban, sodródik az eseményekkel. Alicia, a fiatalabb lánytestvér (aki reménytelenül szerelmes Bobbyba) az illúziók és a természetfeletti lények világában élő skizofrén matematikazseni, aki a hozzá „ellátogató” személyiségekkel vitatkozik. Az ő rövidebb fejezetei szubjektív látomásleírások szellemes párbeszédekkel, amelyek látszólagos kontrasztban állnak a báty jeleneteivel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.