Kiállítás

Szervezett szervezetlenség

Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva

  • Áfra János
  • 2021. július 28.

Kritika

A kis méretű, mégis zavarba ejtően tartalmas, nehezen áttekinthető tárlat egy nemzetközi kiállítássorozat része, amely a Zürichi Egyetemen 2017 és 2020 között megvalósult kelet-európai performance-kutatás eredményeit hivatott bemutatni.

Ahogy arra a kurátori szöveg is utal, az egykori szocialista országokban erős szándékok munkáltak az ideológiai gépezetet működtető nyelv leleplezésére. Az installáció fragmentáltsága és bonyolult volta, valamint a teret betöltő hang- és nyelvzavar így autentikus, a nyelv megcsináltságával erőteljesen szembesítő megoldás lehet erre. (Kurátorok: Tomáš Glanc, Sabine Hänsgen, Kürti Emese.)

Bár a performance gyökerei a 20. század eleji dadaista kabarékig is visszavezethetők, rokon jelenségeivel együtt az 50-es, 60-as évek fordulójától vált önérvényű műformává. E kifejezésmód időhöz, térhez és testhez kapcsoltsága miatt reprodukálhatatlan, és nem konvertálható artefaktummá, vagyis nem jön létre átruházható műtárgy, a performance szigorúan véve csak a létesülés folyamatában tapasztalható meg. Akkor mégis mit tud bemutatni egy ehhez hasonló tárlat? Hagyományosan kapcsolódó jegyzeteket, vázlatokat, partitúrákat, az előadás során felhasznált tárgyakat, esetleg melléktermékeket, dokumentációkat, audiovizuális anyagokat, fotókat, beszámolókat, ahogy az a Kassák Múzeumban is történik.

A címben használt terminus itt gyűjtőfogalomnak bizonyul: a kiállítás ugyanis nemcsak performance-okra koncentrál, de lefedi az akcióművészet többi alfaja – a happening, az event és a fluxus – jelentéskörét is. A másik probléma az, hogy a (vizuális, konkrét és fónikus) költészet valójában csak szórványosan kap szerepet, sokkal inkább a tág értelemben vett szövegszerűségen, a textuális elemek változatos használatán van a hangsúly.

A két teremből álló kiállítást négy szekcióra tagolták. A Performansz írás-olvasás és a Hangzó gesztusok a szövegszerűséget mint a testről és a terekről – a hétköznapi viszonyokról – leválasztható entitást szemlélteti, a Testköltészet és a Köztéri beavatkozások szekcióban feltűnő művek viszont inkább az elkerülhetetlen kontextusba ágyazottságra, a nyelvi viszonyok valóságbefolyásoló erejére irányítják rá a figyelmet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Olasz örökség, magyar büszkeség

  • - barotányi -

A magyar szalámi napjainkban is eleven, üzleti szempontból sem elhanyagolható legendája jelentős részben a nálunk letelepedett olaszok érdeme (a többi a stifoldergyártó dunántúli „sváboké”).

Washington Black

  • - ts -

Esi Edu­gyan kanadai írónő gondolt pár éve egy nem túl merészet: milyen lenne Jules Verne-t randiztatni Mark Twainnel egy érzékenyítési kurzus klubdélutánján.

Macskin

Korábban szimfonikus zenekarokkal és balett-társulatokkal dolgozott Macskin Dávid trombitaművész, de olyan pop­sztárokkal is, mint Paulina, az Irie Maffia és a Bohemian Betyars.

A Fantasztikus 4-es: Első lépések

  • SzSz

Húsz éven belül ez már a harmadik próbálkozás, hogy a szuperhőscsapat kalandjaiból épkézláb filmet faragjanak. Hasonló elánnal csak Pókembernek mentek neki Hollywoodban (15 év alatt három verzió) – de az mégiscsak a világ egyik legismertebb maszkos megmentője, míg a Fantasztikus 4-es népszerűség terén valószínűleg a top 10-ben sincs benne.

Alanis Morissette

Rég járt Magyarországon a magyar származású kanadai énekesnő. Alanis Morissette 2005-ben a Müpában, három évre rá pedig a Szigeten lépett fel.

A szerelem sosem késő

A híres francia énekes halni készül, Svájcban, asszisztált öngyilkosság formájában, az manapság nagyon divatos. Agyvérzést kapott a színpadon, és bár felépült, az orvosok nem nagyon biztatják a további lehetséges sztrók(ok) tekintetében, ő meg inkább nem lenne növén