Egy héttel ezelőtt még nagyon másként festett az amerikai kampány, mint most. A közbeszédet egyértelműen a Donald Trump elleni merényletkísérlet uralta, a korábbi elnökről készült „ikonikus” fotók bejárták a világot, és egyre többen kezdték lefutott meccsként kezelni a novemberi elnökválasztást. Mindeközben a demokraták egyre kétségbeesettebben próbálták jobb belátásra bírni az egyes beszámolók szerint egészen vasárnap reggelig az újrázásra készülő Joe Bident.
Bár a botrányosan gyenge vitaszereplése, valamin az utóbbi időszak néhány igen balul sikerült megszólalása miatt a demokratákban egyre több aggodalmat ébresztő jelenlegi elnök végül visszalép az jelöltségtől, múlt kedden – mielőtt másnap koronavírus-fertőzése miatt karanténba vonult – még gőzerővel kampányolt, az NAACP polgárjogi szervezet Las Vegas-i rendezvényén elmondott beszédében pedig alelnökét méltatva úgy fogalmazott:
Kamala Harris „nemcsak nagyszerű alelnök”, „hanem olyasvalaki, aki az Egyesült Államok elnöke is lehetne”.
Biden vasárnapi visszalépése után Kamala Harrisnek esélye nyílt arra, hogy beteljesíte ezt a jóslatát. A hivatalban lévő elnök ugyanis nem pusztán újraválasztási kampányának befejezéséről döntött, de egyúttal teljes támogatását is felajánlotta alelnökének, hogy a demokraták új elnökjelöltje legyen. „Demokraták, itt az ideje, hogy összefogjuk és legyőzzük Trumpot. Csináljuk meg!” – írta X-en megjelent közleményében, visszalépése utáni első nyilvános megszólalásában pedig – Kamala Harris Delaware államban tartott kampányeseményén – már arról beszélt, személyesen is részt vesz az alelnök kampányában.
Nem lett könnyebb a helyzet
Biden visszalépésére néhány héttel azelőtt került sor, hogy a demokraták hivatalosan is megválasztották volna elnökjelöltjüket az augusztus 19–22-re meghirdetett chicagói konvenciójukon. A Guardian elemzése szerint a lépés gyorsan reflektorfénybe helyzete Biden lehetséges utódját, csakhogy az egyébként is rendkívül szoros kampányban ezzel még viharosabb, ráadásul eddig ismeretlen vizekre sodródtak a demokratákat. Hiszen az utóbbi hetekben leginkább a jelenlegi elnök alkalmasságáról szóló vitákkal elfoglalt pártnak alig több mint száz napja maradt a novemberi választás előtt, hogy összeszedje magát, és erős kihívót állítson egy olyan Republikánus Párttal szemben, amely jól láthatóan összezárt és megerősített a Trump elleni merényletkísérletet követően. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy bár a 81 éves elnök állapota miatt a demokrata stratégáknak már nem sokáig kell aggódniuk, a párton belül még mindig sokak számára kérdéses, hogy valóban Harris tekinthető-e a legerősebb lehetséges jelöltnek.
A bevándorló felmenőkkel rendelkező Kamala Harris pályafutása nagy részét ügyészként töltötte, majd Kalifornia főügyésze lett, 2016-ban pedig az első dél-ázsiai származású, és csupán a második fekete nőként a Szenátus tagjává választották. Itteni működése során leginkább azzal tűnt ki, hogy keményen megszorongatta a Trump-éra politikai aspiránsait. Támogatói szerint Harris a jelenlegi elnök egyértelmű politikai örökösének tekinthető, ráadásul a sok választó számára fontos abortusz-jogoknak is ő az egyik legelkötelezettebb szószólója a Biden-adminisztráción belül.
„Koronázás” helyett
A Demokrata Párt számos fontos politikusa és támogatója szinte azonnal felsorakozott Kamala Harris mögött, az AP hírügynökség felmérése szerint pedig már az elnökjelölők többségének támogatását is megszerezte. Párton belüli kritikusai mégsem feljetik el felemlegetni, hogy 2019-ben sikertelenül pályázott az elnökjelöltségre, ráadásul alelnöki jelöltsége sem indult zökkenőmentesen. Sokan vannak azonban, akik nem utasítják el következetesen Kamala Harris indulását, mindenesetre – Vinod Khosla indiai-amerikai üzletember és elkötelezett demokrata-donor szavaival élve – „koronázás” helyett nyílt és átlátható verseny során bizonyítanék be a párton belüli szkeptikusoknak, az adományozóknak, nem utolsósorban pedig a szavazóknak, hogy valóban az alelnök lenne Trump legesélyesebb kihívója. Ennek érdekében akár még egy gyors előválasztási kampányt is hajlandóak lennének lebonyolítani, hiszen Biden felkérése ugyan sokat dob Harris esélyein, nem jelenti azt, hogy automatikusan ő lenne az új elnökjelölt.
További nagy előnye az alelnöknek, hogy már átesett a legfontosabb átvilágításokon, és a neve is ismerősen cseng a választók számára. Arról nem is beszélve, hogy minden bizonnyal a Biden-kampány kulcsfontosságú erőforrásait is megörökölné. Biden kampányalapját például már vasárnap átkeresztelték „Harris for President” névre. A szövetségi választási bizottság adatai szerint az elnök visszalépése előtti napon mintegy 96 millió dollárnyi készpénz volt az alapban, Kamala Harris stábja hétfőn pedig már arról számolt be, hogy bő egy nap alatt 81 millió dollár kampánytámogatás folyt be hozzájuk. Ez nem is annyire meglepő, mivel
azok az adományozók, akik korábban úgy próbáltak nyomást gyakorolni Bidenre, hogy kiszálltak mögüle, most minden bizonnyal szép számmal fektetnek majd be egy fiatalabb jelölt kampányába.
A republikánusok természetesen készülnek a Harris elleni támadásokra, aki akár korábbi sikertelen előválasztási kampánya, akár alelnöki ciklusa miatt is könnyen sebezhetővé válhat. Bidenhez hasonlóan ugyanis a közvélemény-kutatások szerint ő is viszonylag népszerűtlen, habár volt olyan felmérés, amely Trump esetleges kihívójaként országosan és a billegő államokban is Bidennel azonos esélyűnek, vagy valamivel erősebbnek mérte Harrist.
Várjuk ki a végét
Kamala Harris támogatói szerint az alelnök „történelmi jelentőségű” jelölése sokat segítene az utóbbi időben elbizonytalanodott demokraták mobilizálásában is. Beszámolók szerint például kifejezetten jól sikerültek az alelnök főiskolai kampuszokon tett látogatásai, ahol a felmérések szerint még az egész politikai rendszerből kiábrándult Z-generációt is meg tudta szólítani.
Meg kell azonban említeni, hogy miközben a vágyott demokrata egység egyre látványosabban kezd körvonalazódni Kamala Harris mögött, nem ő az egyetlen ismert név, akinek jelöltsége felmerült az elmúlta napokban. Az Ipsos friss közvéleménykutatása alapján a Sky New arról írt, hogy
a korábbi first lady, Michelle Obama az egyetlen lehetséges jelölt, akinek egyértelmű esélye lenne legyőzni a republikánusokat, a felmérés még a regisztrált szavazók körében is őt hozta ki győztesként.
Michelle Obama indítása persze egyáltalán nem új ötlet a demokrata körökben. Népszerűsége mindmáig töretlen, férje, a korábbi elnök oldalán kétségtelenül erős kihívója lenne Donald Trumpnak. További találgatásokra ad okot, hogy Barack Obama egyelőre nem állt be a Kamala Harrist támogatók sorába. Biden visszalépésére reagálva a korábbi demokrata elnöke közleményében úgy fogalmazott: „Michelle és én egyelőre csak szeretnénk kifejezni hálánkat Joe és Jill felé, amiért olyan jól és bátran vezettek bennünket ezekben a veszélyes időkben.”
Persze nem kizárt, hogy a megfogalmazással csak az új jelölt nyílt támogatását igyekeztek némileg elodázni, az „egyelőre” szócskára sokan felkapták a fejüket. Annyi biztos, hogy a demokrata elnökjelölt hivatalos megválasztásáig is még mindig hátra van szűk egy szűk hónap, az elmúlt hetek eseményeit látva pedig nem lehet kétségünk afelől, hogy az amerikai kampány ez idő alatt is hozhat újabb meglepetéseket és további váratlan fordulatokat.
