„Magyarország mindig élen jár a társadalmi különbségek csökkentésének területén! A mai Európai Roma Platform ülésén felszólalásom keretében néhány »civil«, akik valójában a Soros birodalom kiszolgálói, piros lapot mutattak fel! Sajnos arra, hogy miért, nem kaptam választ. Bár megkérdeztem, azért mert romani nyelven szólaltam fel, vagy talán azért mert fontosnak tartom felhívni az Európában élő 12 milliós roma közösségre a figyelmet és nem a »nekik tetsző« dolgokról beszéltem. Választ továbbra sem érkezett. Hasonló esetnél, fordítótt helyzetben már rassziszmust kiáltottak volna!” – írta Sztojka Attila, akit azután neveztek ki a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelőss államtitkárrá, hogy a június 9-én tartott nemzetiségi választáson, az általa vezetett Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) kétharmadott szerzett az Országos Roma Önkormányzatban (a szervezetet a pár napja tartott alakuló ülésen átnevezték Magyarországi Romák Országos Önkormányzatára [MROÖ]).
Az október elején Brüsszelben tartott 17. Európai Roma Platformon Sztojka mellett más országok és civil szervezetek képviselő, valamint az Európai Bizottság (EB) tisztségviselői, így Helena Dall esélyegyenlőségért felelős biztos, Elisa Ferreira, kohézióért és reformokért felelős biztos, valamint Věra Jourová, politikai értékek és átláthatóságért felelős alelnök is felszólalt.
Az eseményen Európai Roma Alapszervezetek Hálózata (European Roma Glassrots Organisations Network, ERGO) fejezte ki nemtetszését Sztojka beszéde alatt, utána közleményt is kiadtak. Az ERGO 30 roma és romabarát európai szervezetet tömörít magába, Magyarországról az Autonómia Alapítványt és a Romaversitas Alapítványt.
„A platform kijózanító pillanatot jelentett a romák európai integrációjáért folytatott küzdelemben. Az évek óta tartó erőfeszítések ellenére az idei esemény rávilágított a növekvő politikai apátiára és a magas szintű tisztségviselők érdemi elkötelezettségének hiánára. Miközben a cigányellenesség Európa-szerte erősödik, az erős intézményi támogatás hiána minden eddiginél szembetűnőbb”
– írták.
Aggodalmukat fejezték ki az EB-biztosok kinevezésével és az esélyegyenlőség hangsúlyozásának hiányával kapcsolatban, ami következményekkel járhat majd a roma szervezetekre nézve.
Orbán ellen tiltakoztak
„Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, de a napirenddel kapcsolatban nem működött együtt. Szimbolikus sértésként egy olyan államtitkárt küldtek, aki szorosan kötődik Orbán Viktor miniszterelnök rendszeréhez. Sztojka jelenléte – roma származása ellenére – egy mélyebb problémát hangsúlyozott:
a roma identitás olyan kormányok által kinevezését, amelyek aláásák a romák jogait, és az Orbán-kormány által elkövetett rendszerszintű visszaéléseket tükrözi, beleértve a széleskörű korrupciót, romaellenes megkülönböztetést, az LMBTQ+-ellenes törvényeket, menekültek jogainak megsértését és a demokratikus visszalépést”
– fogalmaztak. Ezért Sztojka beszédére időzítve kisebb tiltakozást rendeztek: amikor az államtitkár felvetette, hogy közösségükön belül egységre van szükség, és nem szabad a képviseletüket politikussá tenni, néhányan piros kártyát emeltek fel, hogy ezzel fejezzék ki egyet nem értésüket.
A közleményben leszögezték, hogy miközben szembesülünk a cigányellenesség térhódításával, a szélsőjobboldali mozgalmak befolyása is nő az európai kormányokon belül. A roma képviselők hiánya az Európai Parlamentben rávilágít arra, hogy az Európai Bizottságnak meg kell értenie a sürgető kérdéseket és határozottan cselekedniük kell. A teljes, angol nyelven írodott közlemény itt olvasható el.
Európában tudják, mit csinálnak Magyarországon
„A cigányellenesség történelmileg minden országunkban jelen van, és a szélsőjobboldali és populista mozgalmak erősödésével a romákat egyre inkább bűnbaknak használják, ami még nehezebbé teszi a helyzetüket. Gyakran hallani, hogy az emberek azt mondják, hogy nem rasszisták, de nem akarják, hogy romák legyenek a szomszédaik” – írta a Narancs.hu megkeresésére Gabriel Hrabanova, az ERGO igazgatója.
Mint tájékoztatott, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) felmérése szerint az unió lakosságának közel fele (45%) kényelmetlenül érzi magát, ha romák a szomszédjai. A vizsgált országok közül az ellenérzés Franciaországban a legmagasabb (52%) és Svédországban a legalacsonyabb (30%). Az igazgató úgy látja, a romák számára jelentős hátrányt jelent, hogy nincs olyan ország vagy intézmény, amely következetesen kiállna értük, a rendőrség és a bírók elfogultak, és „a gyakorlatban idegennek kezelnek bennünket olyan helyeken, ahol az őseink generációkon át éltek”.
Az igazgató szerint Orbán Viktor kijelentései, amelyekben a romákat hibáztatja a társadalmi problémákért, a bűnözés és a társadalmi diszfunkciót látja bennük, táplálja az előítéleteket. Emlékeztetett, hogy Zeid Raad al-Husszeint, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2018-ban Orbánt rasszistának nevezte, amiért a miniszterelnök egy hónappal korábban azt mondta, „nem akarjuk, hogy a színünk keveredjen másokéval”. De felhívta a figyelmet arra a 2023-as esetre, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tavalyi gyenge kompetenciamérési eredmények miatt (a nyolcadikosok 40 százaléka alapszint alatt teljesített szövegértésből) a roma gyermekeket tette felelőssé. Miközben a kormány nem fektet érdemben a romák lakhatási körülményeinek javításába, nem nyújtott példáuk kártérítést azoknak a recski családoknak, akiknek otthona tavaly júniusban veszélybe került az iszaplavina miatt. A kormány friss döntését is felhozta, melynek értelmében több ezer kárpátaljai roma menekült utcára került.
Gabriel Hrabanova szerint, amikor magyarországi roma diszkriminációról beszélnek, akkor az egyik legfontosabb probléma a szegregált oktatás. Sok roma tanuló olyan iskolába kerül, melyekbe kizárólag romák járnak, és általában alacsonyabb színvonaló az oktatás és kevesebb forrással rendelkeznek az intézmények. Ennek eredményeképpen nagyobb valószínűséggel hagyják abba az iskolát, a jövőben pedig korlátozott munkalehetőségekkel kell szembenézniük.
Kellenek a roma szavazók
Pár hete részletes cikkben számoltunk be arról, hogy milyen eszközökkel gyűjthette be a Fidesz a roma állampolgárok szavazatait a júniusi választáson. Az ERGO, mivel magyar tagjai is vannak, ezért betekintést nyer a hazai viszonyokba is: teljesen egyértelmű, hogy a magyar kormány ellenőrzi a roma civil szervezeteket, miközben vonakodik a valódi együttműködéstől, párbeszédtől. A kritikával szembeni túlérzékenység Európa-szerte tapasztalható, de Magyarországon különösen hangsúlyos.
Az igazgató szerint romabarát kezdeményezésekkel befolyásolhatják a szavazatokat: ha egyes közösségek úgy látják, hogy a problémáikkal foglalkoznak, hajlamosak lehetnek a kormányt támogatni. „Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a magyar társadalom, akárcsak a régió többi országa, nem ugyanolyan történelmi fejlődésen ment keresztül, mint Nyugat-Európa. Ahelyett, hogy teljes jogú állampolgárok lennének, sokan ebben a régióban még mindig egy megmaradt feudalista rendszerben élnek. A korábban marginalizált roma közösségek szavazatainak megvásárlásának gyakorlatát az egész régióban, így Magyarországon is dokumentálták”.
Megkérdeztük, mit gondol az igazgató arról a kritikáról, mely szerint a kormány által folytatott esélyteremtési programokkal, valójában csak a roma társadalom pacifikálását érik el, és valós felzárkóztatás nem is cél. Hrabanova szerint ez a populista megközelítés része, egy valóban befogadó politikának túl kell lépnie a feszültségek egyszerű csökkentésén. „Célul kell kitűzni a romák helyzetének erősítését az esélyegyenlőség, a kultúrájuk és identitásuk tiszteletben tartása, valamint a döntéshozatali folyamatokba való érdemi bevonás révén, és mint fentebb leírtuk, ez hiányzik a magyarországi kontextusból.”
Sztojka Attila szerepére is rákérdeztünk. Az igazgató szerint kulcsfontosságú, hogy a kormányok romákat nevezzenek ki magas pozíciókba. „Mégis amikor olyan kormányokról van szó, amelyek aláássák a romák jogait, a romáknak is meg kell érteniük ezt. Vannak emberek különböző politikai spektrumokon, ezért úgy gondolom, hogy a romáknak is joguk van eldönteni, hogy milyen politikai pártot támogatnak. Sajnos amikor az a helyzet, mint Magyarországon, ahol a nemzetközi intézmények is rámutatnak a jogállamiság megsértésére, és azt is megakadályozzák, hogy európai források jussanak el az országba, akkor világossá válik, hogy valami nincs rendben.”
Kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak is a brüsszeli tiltakozást illetően, de megkereséünkre nem érkezett válasz.
