Rakétatámadásokkal ölik meg a legtöbb civilt az oroszok a háborúban

Külpol

A csütörtökön Harkiv megyében végrehajtott támadásban több mint ötven civil halt meg, ami az egyik legsúlyosabb eset az oroszok indította háborúban. Összesen több mint 9600 ártatlan embert öltek meg a háború során az orosz katonák. De mi jár a háborús bűncselekmény elkövetéséért?

Több mint 9600 civilt ölt és több mint 17 ezret sebesített meg az orosz hadsereg 2022 februárja és 2023 szeptembere között Ukrajnában az ENSZ adatai szerint. Az ukrán állam nagyjából hasonló számokat tart nyilván, a naprakész adatok 9701 halottról és 17 748 sebesültről szólnak, ez összesen 27 449 áldozat.

A halottak közül több mint 500 gyerek. Ezek csak a dokumentált számok, valójában ennél bizonyosan több a halott és a sebesült is.

Ezek között a számok között még nem szerepel az a több mint 50 civil, akik csütörtökön a Harkiv megyei Groza településen egy rakétatámadásban haltak meg. A település kevesebb mint negyven kilométerre fekszik a keleti frontvonaltól délnyugati irányban. A rakéta egy üzletet talált el, a helyszínen készített felvételek tanúsága szerint egyetlen fal sem maradt épen, az épületet a felismerhetetlenségig lerombolta a becsapódó lövedék.

 
Áldozatokat keresnek a romok között mentők Grozában 2023. október 5-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv közelében fekvő települést
Fotó: MTI/EPA/Jakiv Ljasenko

Az oroszok eddig nem kommentálták az esetet. Ami nem meglepő, a civilek elleni támadásokat és agresszió vádját eddig is rendre vagy visszautasítja az orosz állam – mondván azok meg sem történtek –, vagy egyszerűen nem válaszolnak a hatóságoknak a feltett kérdésekre.

A mostani támadás az egyik legsúlyosabb a korábban elkövetett, civilek életét követelő esetek között. A súlyosabb, legtöbb emberéletet követelő támadások tavaly történtekl; a legvéresebb hónap 2022 márciusa volt, csak abban a 31 napban több mint 4100 civilt öltek és háromezret sebesítettek meg az orosz rakéták és lövedékek. Ez naponta 134 ártatlan ember életének kioltását jelenti.

A legtöbb áldozata a rakétatámadásoknak volt: nyolcezer embert öltek meg és 16 600 személyt sebesítettek meg a tankok és más rakéták. Az aknák 300 embert öltek meg és több mint kétszer ennyit sebesítettek meg – sokan úgy, hogy mezőgazdasági munka közben, traktorokkal fordították ki az aknákat. Egyéb lőfegyver által több mint 1200-an haltak meg, további 250 civil pedig megsérült a lőfegyveres támadásokban. Az ukrán állam statisztikái szerint a háború kitörése óta 120 ezer civil épületet rombolt le az orosz hadsereg, közte kórházakat, iskolákat, lakóházakat, üzleteket.

 
Romos lakóházak Krivij Rihben 2023. június 13-án, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost. Hat ember életét vesztette, huszonöt pedig megsebesült
Fotó: MTI/EPA/Dnyipropetrovszki kormányzói hivatal

A legvéresebb támadások

A New York Times összesítette a legtöbb áldozatot követelő, civilek ellen elkövetett támadásokat.

  • A legsúlyosabb 2022 márciusában történt: Harkivban egy társasházat bombázott le a megszálló orosz hadsereg, 500 ember halálát okozva.
  • Ugyancsak tavaly márciusban bombáztak le Mariupolban egy színházat, ahová a lakosság menekült. A színház előtti területre ki is volt írva, hogy civilek vannak az épületben, ez azonban nem gátolta meg a megszállókat abban, hogy lerombolják azt. Legalább 60, de akár 300 ember is a romok alatt lelhette halálát.

  • 2022. április 8-án Kramatorszkban a vasútállomást érte támadás. Az emberek tömegével próbálták meg vasúton elhagyni a megszállt területeket, minden állomás zsúfolásig volt menekülőkkel, több mint ötvenen haltak meg.

  • Kremencsuk az ország középső részén fekszik, a Dnyipro partján. Tavaly júliusban egy bevásárlóközpontot ért támadás, húsz ember halálát okozva és 59 embert megsebesítve.
  • Csasziv Jar donyecki város, ahol 2022 júliusában egy helyi egészségügyi intézményt ért rakétatámadás, amelynek során legalább 49 ember vesztette életét.
  • A frontvonaltól több száz kilométerre fekszik Vinnicja, ahol szintén egy bevásárlóközpontot ért támadás tavaly júliusban. A rakéták legalább 23 embert öltek meg, köztük egy négyéves down szindrómás kislányt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terrorcselekménynek nevezte a történteket.
  • A bevásárlóközpontok mellett a menekülők támadása sem volt egyedi: Zaporizzsjában egy konvojt ért támadás tavaly szeptemberben, a robbantásban legalább 30 ember meghalt, 88 pedig megsérült.
  • Az idén januárban Dnyipro városában csapódott be egy rakéta a város sűrűn lakott részébe. A támadás 46 embert ölt meg, köztük hat gyereket.
  • Uman az ország közepén található város, az idén áprilisban mégis támadás ért egy lakóházat, legalább 25 ember halálát okozva.
  • Az idén májusban legalább 23 ember halt meg Herszonban és több tucat civil sebesült meg, amikor támadás ért egy bevásárlóközpontot, egy vasútállomást és más helyszíneket. Herszon megyében rendre a civil célpontokat, iskolákat, lakóépületeket támad az orosz haderő.

Szeptember 6-án robbantás rázta meg a kelet-ukrajnai Konsztantyinivka piacát, 17 ember halálát követelve. Az első hírek orosz támadásról szóltak, ám a bizonyítékok azt mutatják, hogy egy eltévedt ukrán rakéta okozta a pusztítást. Ez az eset tehát kvázi baleset és nem támadás volt.

Háborús bűntett

Háborús bűncselekménynek az minősül, ha katonai konfliktus keretében súlyosan megsértik a törvények és szokásjogok, így a genfi egyezmény rendelkezéseit. Tehát nincs tételes lista a háborús cselekedetekről, hanem épp ellenkezőleg: a betartandó törvények és szokásjogok megsértése az, ami büntetendő. Hogy milyen cselekmények minősülnek háborús bűntettnek, az más, nemzeti, nemzetközi és általános szokásjog alapján határozható meg.

Háborús bűncselekmény lehet a különleges védelmet igénylő személyek elleni háborús bűncselekmény, humanitárius segítségnyújtást és békefenntartó műveleteket végző személyek elleni háborús bűncselekmény, a tulajdon és egyéb jogok elleni háborús bűncselekmény, a tiltott hadviselési módszerek és a tiltott hadviselési eszközök alkalmazása.

Ami a cselekményeket illeti: tiltott a gyilkosság, a csonkítás, a kegyetlen bánásmód és kínzás, a túszejtés, szándékos támadások irányítása a polgári lakosság ellen, szándékos támadások irányítása vallási, oktatási, művészeti, tudományos vagy jótékonysági célokat szolgáló épületek, történelmi emlékművek vagy kórházak ellen, a fosztogatás, a nemi erőszak, a szexuális rabszolgaság, a kényszerített terhesség vagy a szexuális erőszak bármely más formája, 15 év alatti gyerekek besorozása.

Elsőre könnyű beazonosítani az orosz hadsereg által elkövetett tetteket, és az ENSZ Ukrajnával Foglalkozó Független Nemzetközi Vizsgálóbizottsága folyamatosan gyűjti a bizonyítékokat.

Az ukrán állam kimutatása szerint több mint százezer esetben követett el az orosz hadsereg valamely tagja háborús bűncselekményt.

Hogy a bizottság hogyan számszerűsíti ezt, még nem tudni, ám annyit már nyilvánosságra hozott, hogy Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi megyében folytattak nyomozást 150 tanú meghallgatásával, és az eredmények szerint számos esetben bizonyítottnak látszik az orosz hadsereg tagjainak bűnössége – ezzel együtt két esetet találtak, amikor ukrán katonák követtek el bűntettet.

Az orosz állam egyelőre nem reagált a bizottság megállapításaira, az ENSZ témával foglalkozó ülésén nem is képviselte magát a föderáció. Az ügyeknek egyelőre következménye nincs, kérdés, mikor lesz. Nincs érdemi előrelépés abban sem, hogy hogyan lehetne hatósági szinten elintézni, hogy azok a gyerekek, akiket Oroszországba deportáltak, visszatérhessenek Ukrajnába. Húszezer gyereket vittek el állami utasításra Oroszországba, hivatalosan azért, mert megóvták őket a háborútól. Valójában ezeket a gyerekeket – akiknek adott esteben vannak élő rokonaik – erőszakkal orosz állampolgárrá nyilvánítják és megfosztják őket identitásuktól. Hatósági közbenjárás nélkül a gyerekek jelentős része soha nem fog visszatérni a hazájába.

(Címlapképünkön: Tűzoltók dolgoznak egy romos lakóház és autóroncsok között Krivij Rihben 2023. június 13-án, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost. Tíz ember életét vesztette, huszonnyolc pedig megsebesült. Fotó: MTI/EPA/Sztasz Kozljuk)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A Rákóczi úti villamosok nyomában

A fővárosi polgármesterválasztásra készülődve idézzük fel kilenc évvel ezelőtti cikkünket, amelyben a Rákóczi úton, a Thököly úton, a Kossuth Lajos utcán és az Erzsébet hídon futó villamosokra emlékeztünk.