Külpol

Mi késztethet arra egy fiatalt, hogy halomra lőjön egy rakás gyereket? Miért nem szúr senkinek szemet a sokszor hónapokig tartó előkészítés? Ki a felelős? A szülők, az iskola, a gyilkosokból sztárt csináló tömegmédia? Vagy az, hogy az Egyesült Államokban még egy pszichiátriai kezelés alatt álló kiskorú is könnyedén lőfegyverhez juthat legálisan?

Decemberben kezdtek sűrűsödni a hírek a Közép-afrikai Köztársaság északi területeiről déli irányba, a főváros, Bangui felé előrenyomuló felkelők sikereiről. Hogy mióta tart a lázadás, azt azért nehéz meghatározni, mert az 1960-ban függetlenné vált francia gyarmat története lényegében kisebb-nagyobb szünetekkel egymást követő felkelések, sikertelen és sikeres puccsok sorozatából áll.

G1000 néven több mint ezer véletlenszerűen kiválasztott polgár részvételével indított vitafórumot 2010-ben harminc belga értelmiségi. A projekt végső célja a képviseleti demokrácia megújítása, vezetője a kortárs nyugat-európai politikai gondolkodás fenegyereke. (Két könyve, A járvány és A populizmus védelmében magyarul is megjelent.) A vállalkozás tanulságairól beszélgettünk.

Miután a nagyvárosokban zajló tüntetések hatására Hoszni Mubarak tavaly februárban lemondásra kényszerült, a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa (FELT) vette át a hatalmat.

Egy Jeruzsálemben élő magyar lánnyal beszélgettünk arról, hogy milyen az élet a rakéták fenyegetettségében.

Románia az "európai, nyugatosodási projektnek" köszönheti gyors fölzárkózását: a projekt és a gazdasági fejlődés közötti egybeesés legalábbis elegendő arra, hogy a projekt maga megkérdőjelezhetetlenné váljon. Igaz ez még akkor is, ha a csatlakozási tárgyalásokat sikerrel lezáró Adrian Nastase volt kormányfő épp kétéves börtönbüntetést tölt vesztegetés miatt, és ha a korrupció mindent elönt Romániában. (Igaz, messze nem éri el a magyarországi state capture szintjét.)

Az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után Teng Hsziao-ping üzemelte be az ország stabilitását kifejező rendszert, amelynek keretében kiszámítható módon ötévente megrendezik a "vezető erő", a kommunista párt kongresszusát, mely meghatározza, illetve megerősíti a párt, vagyis az ország politikai preferenciáit, továbbá végrehajt bizonyos személycseréket.

A jog lehetőségeit minden rendszerben, még a diktatúrában is ki lehet használni az állampolgárok védelmére - csak lelemény és bátorság kell hozzá. A lengyel közjogi intézményrendszer egyik legeredetibb figurája nemrég a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadást.

Rasszista, antiszemita és holokauszttagadó beszédek, erőszakos cselekedetek egyre növekvő száma ássa alá Görögországban a demokrácia alapjait – ott, ahol a demokrácia megszületett. Könnyű lenne az országot sújtó gazdasági és társadalmi válság számlájára írni mindezeket, de nem szabad.

A Băsescu-hívek szívesen mutogatnának Magyarországra, a „toxikus kétharmadra”, de nem tehetik, hiszen Orbán Băsescu barátja. Az RMDSZ egyedül tehet említést a kétharmadról, hogy ha az USL-nek ez sikerülne, akkor elszabadulhatna a nacionalista pokol, mert a magyarok nem kerülnének alkupozícióba.

2008-ban igazságos társadalompolitikát, munkahelyeket és a politikai árkok betemetését ígérte. E három legfontosabbnak tartott vállalása közül csak az elsőt tudta - nagyjából - valóra váltani. November 6-án eldől, kap-e újabb négy évet arra, hogy kivezesse országát az elmúlt 80 év legnyomasztóbb válságából.

Az ország északi részén fekvő El Babban egy évig tartó békés tüntetések után, a biztonsági erők brutális reakciójára válaszként tört ki a fegyveres felkelés. Ma forradalmi kormányzat irányítja a várost.

A párizsi Collége de France professzorát a budapesti Francia Intézetben tartott előadása előtt kérdeztük az arab tavasz hatására bekövetkezett változásokról.