Önként a vágóhídra
Tényleg szükség volt Christian Tafdrup horror-szatírájának amerikai remake-jére?
Kultúra
„Idegen vagyok magamnak”
Ebben a különös interjúkötetben, amelynek több fejezetében egy-egy harmadik fél is bekapcsolódik a beszélgetésbe, Gyárfás Dorka többnyire afféle narrátorként kíséri Kulka Jánost, csupán alkalmanként lendítve tovább a témát egy-egy új irányba.
Nézhetjük úgy
Vannak előadások, amelyek nézőként meglepnek, zavarba hoznak, és beszélni is nehéz róluk, mert nem viszonyulhatunk hozzájuk úgy, mint általában a színházhoz. Meg kell keresnünk a saját nézőpontunkat, és lehet, hogy ez nem is sikerül azonnal, az előadással egy időben, később azonban mégis maradandóbbnak bizonyulnak, mint sok „hagyományos” színházi este. Gyanítom, hogy Kulka János különleges monodrámája is ezek közé az előadások közé fog tartozni.
„Lehet máshogyan is”
Szürreálisan realista, futurisztikusan hétköznapi jelmezei és díszletei többször felkeltették a szakma és a közönség figyelmét, az idei Színikritikusok Díjánál is jelölt volt a legjobb díszlet kategóriában. Hogyan nyer előadásról előadásra inspirációt, és mit jelent számára az autonóm alkotási folyamat – ilyesmikről beszélgettünk Izsák Lilivel.
Madame Mao koloratúrája
Richard Nixon Budapesten is járt, 1963-ban jól felhizlalt csirkét nyújtogatott neki egy árus az óbudai piacon, az emberek körbevették és csodálták, sokkal közvetlenebbül, mint később Kínában; akkor még nem nyert választást (éppen elveszítette John F. Kennedy ellen).
Engednek a kilencvenből
A Színházi Kritikusok Céhe az idén 45. alkalommal adta át a kritikusdíjakat. A mára csak mutatóba maradt független szakmai díjak egyikét a céhtagok szavazatai alapján ítélik oda.
Szikszai Rémusz: "Pótcselekvések sorozata következik abból, hogy nem tudunk változtatni a lényegen"
"Belezápulunk a saját köreinkbe, ugyanannak a tíz embernek mondjuk ugyanazt. Hátrébb kellett lépnem a saját mentális egészségem érdekében, miközben undorral és értetlenül nézem, hogy mi történik ebben az országban." Közéletről, román és magyar színházról beszélgettünk a rendezővel.
A srác a seprűvel
Nem tudott jól énekelni. Nem volt ügyes gitáros. Színészi eszköztárát sem nevezheti senki túl széles körűnek. Sam Peckinpah, akinek három híres filmjében is szerepelt, valami olyasmit mondott róla, hogy találkozott már jobb színészekkel, de jobb emberrel még soha. Ám távolról sem ez a nyilván nagyon is viszonylagos jóembersége tette az amerikai kultúra egyik legnagyobb hatású alakjává, teremtő héroszává Kris Kristoffersont.
„Megszállottak”
A Spektrum legújabb sorozata, a Minek ment oda a magyar hegymászás kiemelkedő teljesítményeit és alakjait, valamint a sportban rejlő drámát igyekszik bemutatni. A műsor egyik szakértőjével és a kreatív producerével beszélgettünk a csúcsok mágneses erejéről.
Megalopolis
Epikus bukás, ragyogó fiaskó – sokan így írják le Francis Ford Coppola filmjét. A mélységesen elhibázott mű azonban egy másik képet is kirajzol: a „filmrendező mint auteur”-elv tarthatatlanságát.
Tamás Gáspár Miklós: Kolozsvári esszék
A tavaly elhunyt filozófus posztumusz megjelentetett írásai között egészen furcsa, szinte kakukktojásszerű ez a kötet, amelynek kiadása TGM kifejezett vágya volt.
Tindersticks: Soft Tissue
Nem egy lazsálós zenekar a Tindersticks, bő három évtizednyi működésük alatt tizennégy nagylemezt adtak ki, és majdnem ugyanennyi filmzene megírására is jutott idejük, a leggyakrabban Claire Denis francia rendező filmjeihez komponáltak.