Kultúra
A minőségi művészet nem olcsó – és nem is jó, ha az. Ha ez elfogadásra talál, akkor működhet a továbbiakban az Átrium állami támogatás nélkül is. Gauder Milánt, a színház egyik alapítóját kérdeztük.
„Godzilla ellentéte”
Szomorú fűz, szendergő asszony címmel animációs antológia készült Murakami Haruki műveiből. Az író hat novelláját filmre adaptáló mozi magyar gyökerekkel rendelkező rendezőjét, Pierre Földest felmenőiről, Murakami hőseiről, és persze a japán szörnyekről kérdeztük.
„Fordítva lettem bekötve”
Műsorán jazzsztenderdek és saját szerzemények is vannak. Bravúros énektechnikáját, a scattelést, nem véletlenül hasonlítják Ella Fitzgeraldéhoz és Sarah Vaughanéhoz. A New Yorkban élő olasz énekesnőt budapesti fellépése előtt kérdeztük. Interjú Roberta Gambarinivel.
„Oroszosként akaratlanul is valami olyasminek a reprezentációjában veszek részt, ami vállalhatatlan”
Hetényi Zsuzsa, az ELTE orosz tanszékének professzora önkéntes tolmácsként segítette a menekülteket a budapesti pályaudvarokon. Erről szóló naplója az idén jelent meg, kiegészítve egy lehengerlő odesszai memoárral és a jelenlegi háború első évéről írt jegyzettel. Meghasonlásról, kiábrándulásról és felemelő élményekről beszélgettünk vele.
Alács Anna: Képeslap El Idilióból
Gallo kakas hétköznapjai szürke egyhangúsággal peregtek a tojásgyárban, ahol dolgozott.
Slowdive: Everything Is Alive
A klasszikus angol shoegaze formáció majd’ két évtizednyi szünet után 2014-ben alakult újjá egy Primavera Sound fesztiválos fellépésre.
Gárdos Péter: Semmelweis Ignác rövid boldogsága
E regény szerint valójában egyetlen boldog pillanat sem adatott az anyák megmentőjének.
Wreckless Eric: Leisureland
Wreckless Eric a punk nagy évében, 1977-ben adta ki Whole Wide World című kislemezét.
A gyilkos csodaszer
Az embernek két alapmotivációja van, menekülni a fájdalom elől, valamint kergetni az élvezeteket – ahogy ezt már az elején elmagyarázza a Netflix új húzóterméke.
Rachmaninoff: Piano Concertos & Paganini Rhapsody
Kevés népszerűbb versenyműve van a zeneirodalomnak, mint Rachmaninov négy concertója és a Paganini-rapszódia, a kiváló lemezfelvételeknek pedig – Horowitztól Trifonovig – se szeri, se száma.

