Visszhang: film

A célpont

Visszhang

Jean-Paul Salomé lépre csalja nézőjét expozíciójával és eredeti címével (a francia la syndicaliste nőnemű szakszervezeti tagot/képviselőt jelent).

Miután az Amazonhoz vagy a Starbuckshoz hasonló mamutvállalatok sem tudják többé elnyomni a szakszervezeti mozgolódásokat, ez önmagában is izgalmas téma lehetett volna, de Salomé többet markol, hiszen főhőse a francia központú atomenergetikai multi, az Areva szakszervezeti vezetője, vállalati visszaélések kiszivárogtatója és többszörös támadások túlélője.

A célpont az ír Maureen Kearney valós meghurcolását meséli el. A nő fülest kap, hogy munkáltatója nukleáris technológiákat adna el Kínának, amivel veszélybe sodorná több tízezer francia alkalmazott állását. Az apró, makulátlan megjelenésű Kearney (Isabelle Huppert) magabiztosan száll harcba feletteseivel és magas rangú politikusokkal, nem sejtve, mekkora veszélybe sodorja magát. Névtelen telefonhívások és titokzatos támadások zavarják meg otthona nyugalmát, míg egy nap egy maszkos támadó a saját pincéjében székhez kötözi, késsel A betűt karcol a hasába, majd megerőszakolja. A rendőrség gyanúsnak találja Kearney nyugalmát és összeszedettségét, így végül bíróságon kell bizonyítania, hogy nem csak megrendezte a támadást. Salomé – miközben időnként elvész a politikai-ipari részletekben – hűvösen és tévéfilmes pedantériával tárja elénk a mélyen felkavaró drámát, amelyet Huppert józan, kimért játéka is eltávolít a nézőtől. Rajta nyugszik a film teljes súlya, mégis rejtélyes marad. A célpont gyomorszorító, de nem tud igazán mélyre hatolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.