Belekényszerítette önt valaki ebbe a kapcsolatba? – Bántalmazásos perek tanulságai

Lélek

Bíróságfigyelő programjának tapasztalatait osztotta meg a PATENT Egyesület a nők elleni erőszak tárgyú perekről. Hajmeresztő példákról és a képzés majdnem teljes hiányáról hallottunk.

Értetlenség, áldozathibáztatás, a peres felek kényszerű megbékélésre sarkallása: így fest ma legtöbbször egy párkapcsolati erőszak tárgyalása a magyar bíróságon. Második alkalommal végzett bírósági monitorozást a PATENT Egyesület. A jogvédő szervezet a 2013/14-es bíróságfigyelő program után újból képzést tartott „majdnem laikusok” (joghallgatók, pszichológusok, szociális munkások, érdeklődő vagy érintett civilek) számára, majd 14 hónapon át nők elleni erőszakot tárgyaló eseteket keresve járták a bíróságokat országszerte, hogy minél többféle bírói attitűdről, joggyakorlatról, a bántalmazottak tapasztalatairól számolhassanak be.

52 olyan tárgyalásra jutottak el a megfigyelést végző önkéntesek, amelyek érintették a nők elleni vagy a családon belüli erőszak témáját. E tárgyalások között volt polgári peres és nem peres, valamint büntetőügy egyaránt, monitoroztak például bontópert, gyermekelhelyezési pert, vagy kapcsolati erőszak, kiskorú veszélyeztetése, zaklatás vádjával kezdeményezett büntetőügyet. A bíróságfigyelés a court watch hagyománya nyomán a nők elleni erőszak emberségesebb bírósági kezelésének elősegítését célozta a nyilvánosság erejével oly módon, hogy fókuszba helyezte a jogalkalmazók felkészültségét.

false

A nyilvánosságnak elengedhetetlen feltétele, hogy tudhassuk, hol, mikor, milyen tárgyalást tartanak, azonban a tárgyalási jegyzékek tartalma és megjelenése elég esetleges. Ehhez járul hozzá, hogy sokszor – a vizsgált esetek körülbelül egyharmadában – maguk a bírák korlátozták a nyilvánosságot, vagyis nem látták szívesen az érdeklődőket, ezért akár indoklás nélkül zárt tárgyalást rendeltek el sokszor akár a peres feleket biztatva annak kérésére – márpedig a megfigyelők szerint a bírói óhajt a peres felek nemigen merik nem figyelembe venni.

„Csak legyintett”

Míg volt olyan eset, amikor eszébe sem jutott a bírónak az áldozatvédelem, és egy 16 éves bántalmazott lányt 14 jelenlévő előtt faggattak részletekbe menően, hol és milyen módon simogatta a vádlott évekkel ezelőtt, addig más esetben a bíró konkrétan leteremtette a jegyzetelő megfigyelőt, mondván, „attól még, hogy egy tárgyalás nyilvános, nem tartozik mindenkire”.

Általános megfigyelői tapasztalat volt az is, hogy nemegyszer sok minden kimaradt a jegyzőkönyvből, mert a bíró nem tényszerűen mondta vissza a jegyzőkönyvvezetőnek az elhangzottakat; de előfordult, hogy kifogásolható volt a bírói magatartás, az önkéntesek ingerült bírákról számoltak be. De nemcsak negatív, hanem pozitív példák is akadtak: voltak olyan bírók is (bár jóval kevesebben), akik felkészültnek, képzettnek tűntek a nők elleni erőszak kezelésében, igaz, ezek nem szokványos, hanem kifejezetten nehéz esetek voltak.

Sok tényezője van annak, miért nem tereli peres útra egy bántalmazott sérelmét; sok esetben például a bántalmazott nők még a bíróságon is fenyegetve érzik magukat, mert sok rágalmazási per indul a bántalmazottakkal szemben, és ilyenkor külön eljárásban az áldozatnak bizonyítania is kell a történteket. De az sem ritka, hogy a bíróság mindkét felet felelősnek tartja, ezért kibékülésre biztatja őket. Egy testi sértéses eset alkalmával például a bíró kiküldte a peres feleket a folyosóra és kérte, béküljenek meg, majd ha ez megvan, fáradjanak vissza a terembe és ejtsék az ügyet. Hiába mondta el a bántalmazott nő, hogy ő már olyan sokszor megbocsátott a férjének, majd mindig újrakezdődött a bántalmazás, és legutóbb már az életét érezte veszélyben, a bíró minderre – a megfigyelő jegyzete szerint – csak annyit mondott, hogy most már nem élnek együtt, nincs életveszélyben, kibékülhet.

„Úgy néznek rám, mintha a Marsról jöttem volna”

Bár az állapotfelmérés nem reprezentatív, képes volt fölmutatni adatokat, viselkedési és joggyakorlási mintákat. A projekt összegzéseként tartott sajtótájékoztatón Sándor Beáta, a program koordinátora hangsúlyozta: alapvető hiányosságokat tártak fel a megfigyelések során, amelyek a párkapcsolati erőszak negligálása, a gyerekek érdekeinek figyelmen kívül hagyása és az áldozathibáztatás előfordulásai miatt nem hagyhatók szó nélkül, ezért különböző ajánlásokat fogalmaztak meg például a bírák képzésére, vagy a tárgyalási jegyzék nyilvánosságára.

És persze mindezek mellett továbbra is nagyon fontos lenne az isztambuli egyezmény ratifikálása. Ebben viszont továbbra is nagy a csend a parlamentben.

Neked ajánljuk